Autózásból az e-mobilitásba – Önvezetés, konnektivitás, elektromos meghajtás, fenntarthatóság olvasható a azutazo.hu weboldalán.
Ma már nem az a kérdés, szeretjük-e, akarjuk-e, hanem az, hogy…
A teljes cikk itt olvasható:
Autózásból az e-mobilitásba – Önvezetés, konnektivitás, elektromos meghajtás, fenntarthatóság
Ahogy a azutazo.hu beszámolt ma róla:
Ma már nem az a kérdés, szeretjük-e, akarjuk-e, hanem az, hogy mikor következik el az a pillanat, amikor a kereskedők már több elektromos, mint hagyományos meghajtású autót értékesítenek. Ezt a trendváltást tükrözi a világ egyik legjelentősebb, Frankfurtból Münchenbe költözött autókiállításának felhozatala éppen úgy, mint az, hogy az úttörő Tesla mellett már a tradicionális autógyártók is egyre több elektromos modellel jelennek meg. Mellettük pedig a kifejezetten e-járművek fejlesztésére és gyártására alapított új cégek is gombamód szaporodnak a világban.
A német autószalon Frankfurtból Münchenbe költözött 2021 őszére. De nem ez volt a leglátványosabb változás a világhíres show-n, hanem az, hogy nevet is váltott. Korábban nemzetközi autókiállítás – azaz Internationale Automobil-Ausstellung (IAA) – volt a hivatalos elnevezése, mára viszont odabiggyesztették mellé a mobilitás szót is. S bár ez nem tűnik nagy változásnak, valójában óriási a differencia: az IAA Mobility ugyanis már nevében is jelzi, hogy míg korábban magukon a járműveken volt a fókusz, mára sokkal tágabb lett a perspektíva, inkább az A-ból B-be jutás mikéntje került reflektorfénybe.
Önvezető járművek
Jó példa erre az, hogy a kiállítás egyik legmeghatározóbb trendjévé az automatizálás vált, vagyis felgyorsult az önvezető autók térhódítása. Ennek egyfelől technológiai okai vannak: mára egyre több és már az átlagemberek számára is megfizethető kocsi képes bizonyos feladatokat átvenni az sofőrtől. Elég csak a sávtartó automatikára, az adaptív – vagyis magától fékező, gyorsító – tempomatra vagy az egyedül beparkoló autóra gondolni. Mindez ráadásul csak a kezdet, hiszen mind több gyártó képes teljesen önvezető autó előállítására – ma már leginkább a jogszabályok, és nem a technológia jelenti az akadályt. Fontos tényező az is, hogy mind több felmérés mutatja: növekszik azok tábora, akik nemcsak ismerik ezeket a rendszereket, hanem el is fogadják azokat.
A nemrégiben készült Continental Mobility Study-felmérés egyenesen arra a megállapításra jut: a vezetéstámogató rendszerek és az autonóm vezetés elfogadottsága világszerte elérte a fordulópontot. Innen jutunk el oda, hogy az autókiállításon már külön szekciója volt a biztonságos autonóm vezetéshez nélkülözhetetlen, az összes adat feldolgozásához szükséges számítógépeknek.
Konnektivitás
Az önvezető technológia szorosan kötődik – egyelőre nincs jobb magyar szó – az összekapcsolhatósághoz (connectivity), vagyis ahhoz, hogy az autónk folyamatosan kommunikál a külvilággal: a telefonunkkal, más autókkal vagy épp a gyártóval. Ezt persze sokszor észre sem vesszük: az autók már gombnyomás nélkül, közeledtünkre kinyílnak, maguktól frissítik a fedélzeti szoftvert, az útvonaltervezés automatikusan, az aktuális forgalmi helyzetnek megfelelően módosul. A közeljövőben az intelligens hangalapú asszisztensek összekapcsolják az autót és az otthonunkat, de már van példa arra is, hogy az egymáshoz közeledő autók „beszélnek” egymással, vagy épp az okosút „szól” az ott járó kocsinak mondjuk a fagyveszélyről, dugóról. A közlekedési lámpával kommunikáló autók pedig a forgalom ritmusához igazíthatják a jelzéseket.
Elektromos autó, és ami mögötte van
Az autóipar nem a probléma, hanem a megoldás része a klímaváltozás elleni küzdelemben – emelte ki Angela Merkel akkori német kancellár a kiállítást megnyitó beszédében, arra utalva, hogy az elektromos autóké a jövő. Ezt igazolta, hogy a kiállításon már minden német autógyártó bemutatott mindennapi használatra alkalmas elektromos kocsikat is, holott néhány éve többségük legfeljebb tanulmányautókkal, kísérleti modellekkel jelentkezett. Noha egymást érték a kiállításon az új villanyautók, nemcsak azok kerültek középpontba, hanem a töltésük is.
A villanyautó továbbra sem olcsó, de évről évre többek számára elérhető. Így lassan már nem az ár, sokkal inkább a töltés foghatja vissza a lelkesedést. Hiszen nincs is annál kiábrándítóbb, amikor a 10-20 milliós elektromos autóval töltőre kell vadászni, majd órákra ott kell hagyni a kocsit. Épp ezért egyre több államban, így Németországban is úgy döntött a kormány: noha a benzinkutak építésébe nem szállnak be, az elektromos meghajtású kocsikhoz szükséges töltőhálózat megteremtésében szerepet vállalnak. Emellett 730 ezer privát töltőponthoz biztosít támogatást a német kormány.
Mindezek miatt a kiállítóknál is főszerepben volt a töltés. Pontosabban a nagyon gyors töltés. Bemutatták például azt a 350 kW-os töltőrendszert, ami 20 perc alatt feltölt egy elektromos autót annyira, hogy képes legyen 150-250 kilométert megtenni. Csak összehasonlításul: ma egy hagyományos töltőn 7-8 órára is szükség lehet a „tele tankig.”
Túl az autókon
A kiállításon most először kiemelt szerepet kapott a fenntartható városi mobilitás sok más eszköze is. Bemutatkoztak az úgynevezett mikromobilitás új vívmányai, például a károsanyag-kibocsátás nélküli e-rollerek, a villanykerékpárok, -robogók és -mikroautók. De ízelítőt adott a show a következő generációs akkumulátorokból is: a Varta új, robogóknak szánt akkumulátora kisebb súly mellett nagyobb hatótávolságot és hosszabb élettartamot ígér.
Azt, hogy ma már milyen széles körben kell értelmezni a mobilitást, jól jelzi az is: az IAA Mobilityn az innovatív tömegközlekedés, az intelligens infrastruktúra, a mobilitási startupok, valamint a megosztáson alapuló szállítócégek is helyet kaptak. És ez még nem minden: a drónok korszaka felé tartva az autók mellett már „megfértek” a légi mobilitás újdonságai, a függőleges fel- és leszállású, nulla károsanyag-kibocsátást ígérő légi taxik is.
Fenntarthatóság
Az önvezetéstől az elektromos járműveken át a hatékonyabb városi közlekedést ígérő megoldásokig szinte minden ma aktuális trend erősíti a fenntarthatósági törekvéseket. Az autonóm és összekapcsolt járművek hatékonyabbak lesznek, üzemanyagot, energiát takarítanak meg, a villamosítás csökkenti a károsanyag-kibocsátást. És akkor még nem is beszéltünk a közeli jövőről, az újabb e-üzemanyagokról, a hidrogénnel működő járművekről, a teljesen elektromos kompokról és teherautókról, és a károsanyagkibocsátás-mentes repülésről.
Megérkeztek az új titánok
Miközben a Tesla továbbra is hódít, és mára a tradicionális márkák is sikeresen vették fel a kesztyűt az e-autó-piacon, mellettük egyre több új, Európában még kevésbé ismert, feltörekvő autógyártó is megjelent a maga modelljeivel.
Az autórajongók számára nem ismeretlen, de az átlagos úrvezetők többsége aligha hallott még a Polestarról, ami a kínai kézbe a Geely Holdinghoz került Volvo sportrészlegéből lett elektromos almárka. 2017-ben hozta létre a Volvo Cars és a Geely Holding, a vállalat székhelye a svédországi Göteborgban található. A Polestar két autót gyárt, a Polestar 1 „csak” hibrid, de 609 lóerős, 1000 Nm nyomatékú, amely elektromosan 124 kilométer megtételére alkalmas. Az itthon is rendelhető Polestar 2 a cég első teljesen elektromos autója, amely akár 408 lóerős kivitelben is kapható, maximális hatótávja pedig 540 kilométer is lehet. A Polestar kocsikat jelenleg két kínai üzemben gyártják, és a jövőben további gyártást terveznek az Egyesült Államokban. A cég eközben idén bejelentette, hogy 2030-ra egy valóban klímasemleges autót hoz létre.
A klímasemlegességet tűzte zászlajára a kaliforniai Newarkban, a Szilícium-völgy szívében működő Lucid Motors is, amely egyúttal a luxusmobilitást szeretné csúcsra vinni. Ráadásul itt nem csupán egy autóról van szó. Mert a gyártó stratégiája szerint „a Lucid termékeket és szolgáltatásokat fejleszt az élményalapú, igény szerinti és fenntartható luxus új világához, amelynek első platformja a Lucid Air prémium szedán”. A már külsőre is luxusminőségűnek tűnő Lucid Air-ben semmin nem spóroltak: a hatalmas akkuk révén állítólag 800 kilométer is lehet a hatótáv. Persze nyilván nem akkor, amikor a sofőr igénybe veszi az elviekben 1111 lóerős csúcsteljesítményt, gyakorta kihasználva, hogy az autó 2,5 másodperc alatt is felgyorsulhat százra. Igaz, a korszerű töltési rendszer révén, megfelelően „erős” töltővel 20 perc alatt közel 500 kilométerre is elég áramot tankolhat az autó. Más kérdés, hány ilyen kút van, és mennyibe kerül ez a gyorsaság.
Pick-uppal és intelligens prémiummal támadnak
Egészen más irányt követ a szintén amerikai Rivian: ahogy ők reklámozzák, a világ első elektromos pick-upját készítették el. A bivalyerős, ötszemélyes platós jármű terepjáró képessége a kategóriának megfelelő, csak épp, ha úgy adódik, akár három másodperc alatt is százon van – persze csak aszfaltúton. A Rivian R1T hatótávja a gyártó szerint elérheti az 500 kilométert. Érdekesség, hogy mivel az elektromos kocsiknál sokkal kevesebb alkatrészre és így kisebb helyigényű motorra van szükség, több üres tér marad a karosszéria alatt, amit ügyesen használ ki a Rivian. A hátsó kerekek és az utastér között, a plató alatt ugyanis egy két oldalról kinyitható, jókora alagútszerű tároló található. A lenyíló ajtót ráadásul asztalként vagy épp a plató könnyebb pakolhatósága miatt lépcsőként is lehet használni. De extraként, kihúzató szabadtéri konyha is kérhető a tároló helyére.
Sanghajban van a székelye a 2014-ben alapított NIO-nak, amelynek San Josétól kezdve Münchenen át Oslóig világszerte több bázisa is van. A gyorsan növekvő cég már négy elektromos modellt kínál: az alap a bő 5 méter hosszú, akár 1000 kilométer megtételére is képes ET7-es, amely 3,9 másodperc alatt gyorsul százra, és panoráma üvegtetővel, továbbá 23 hangszórós audiorendszerrel kápráztatja utasait.
Másfajta stratégiát követ a BYTON, amely saját meghatározása szerint „intelligens prémium elektromos autókat fejleszt és épít az autóipari jövő számára, amelyben a mobilitás egyre inkább digitálisan hálózatba kapcsolt élménnyé válik”. Kínában, Nanjingban található a cég gyártási és fejlesztési központja, Münchenben működik a formatervezési részleg, a Szilícium-völgyben pedig a technológiai kutatási csoport. A BYTON első modellje, az M-Byte SUV a 2019-es frankfurti autószalonon debütált.
Ezen a pályán játszik a guangzhou-i székhelyű XPeng Motors is, Kína egyik vezető intelligens elektromos járművekkel foglalkozó vállalata. G3-as modelljét a „Smart Compact SUV” kategória legnagyobb hatótávú autójának nevezik, amely ideális esetben több mint félezer kilométert képes megtenni egy töltéssel. Az extravagáns P7-es luxusszedán csúcsváltozata elviekben 670 kilométert tud egy feltöltéssel.
Tovább az eredeti cikkre: Autózásból az e-mobilitásba – Önvezetés, konnektivitás, elektromos meghajtás, fenntarthatóság
