Vámszakterületi fejlesztések – beszélgetés dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesével olvasható a z közlekedésvilág.hu weboldalán.
A vámszakma idén mozgalmas időszakon megy keresztül. A 2016-ban hatályba lépett…
A teljes cikk itt olvasható:
Vámszakterületi fejlesztések – beszélgetés dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesével
Ahogy a z közlekedésvilág.hu beszámolt ma róla:
A vámszakma idén mozgalmas időszakon megy keresztül. A 2016-ban hatályba lépett Uniós Vámkódexnek (UVK) való teljes körű informatikai megfelelés határideje az év végével lejár, ez új rendszerek bevezetését teszi szükségessé, amelyeknek a folyamatosan változó áruforgalomhoz is alkalmazkodniuk kell. A hatóság képviselőjét az aktuális változásokról és újdonságokról kérdeztük – a tapasztalatok és további tudnivalók tükrében.
– Hol tart ma a nemzetközi áruszállítás vámadatainak digitalizációja?
– A vámeljárások hosszú ideje teljesen elektronikus környezetben zajlanak. Ennek egyik rendszere az árutovábbítási vámeljárások feldolgozására szolgáló NCTS, amely több mint 20 éve működik. Az NCTS 5. fázisát a NAV 2025. január 21-én vezette be annak érdekében, hogy a rendszerbe beküldhető adatok köre összhangba kerüljön az uniós vámjogszabályokban meghatározott új adatkörrel. A bevezetést követően a területi vámszervek ügyeleti rendszert biztosítottak az engedélyezett címzettek által érkeztetett tételek még biztonságosabb kezelése érdekében. A 6. fázist ez év szeptember 1-jéig kell elindítani, ennek előkészítése zajlik jelenleg. Hozzáteszem: a szállítmányok nyomon követése zavartalanul biztosított, függetlenül az egyes fázisokra való átállástól, illetve az arra való felkészüléstől.
– Befejező szakaszához ért az import-ellenőrzési rendszer (ICS2) fejlesztése is. Itt mire hívná fel a figyelmet?
– A belépési gyűjtő árunyilatkozatok feldolgozását 2025. április 1-jétől közúti és vasúti szállítási mód esetében is az ICS2 rendszerben kell végezni, azonban az ICS2 használatának megkezdése a gazdálkodó kérelmére 2025. szeptember 1-jéig elhalasztható. A további szállítási módok esetében a fejlesztés korábban már megvalósult. Az ICS2 esetében a belépési gyűjtő árunyilatkozatokat az uniós interfészen keresztül kell benyújtani, az adatok az EU közös adattárába kerülnek. Ez azért fontos, mert lehetővé teszi az uniós szintű kockázatelemzés végrehajtását. Az érkező szállítmányok adatait nemcsak az unióba történő első belépés helye szerinti vámhatóság, hanem a szállítmánnyal érintett valamennyi tagállam megismerheti, átfuttathatja a kockázatkezelési rendszerén, és javaslatokat tehet a szükséges ellenőrzésekre vonatkozóan. Az adatok megadása során ügyelni kell arra, hogy az a kiadott specifikációknak, leírásoknak és magyarázatoknak megfelelő legyen. Ellenkező esetben az adat módosítására vagy további adatok megadására lehet szükség, így késedelmet szenvedhet a szállítmány.
– A NAV 2025. május 6-án vezette be az Automatizált Kiviteli Rendszert (AES). Milyen változást hozott ez a hatóság működésében?
– E rendszer bevezetése szintén a korábban említett UVK-s megfelelést és az adatharmonizációt célozza. Az exportfolyamatok teljes körű digitalizálása révén egy informatikai rendszerben történik meg a kiviteli eljárások és a kiléptetések adminisztrációja. A magyarországi indulás óta eltelt első hetekben úgy látjuk, hogy ennek az új rendszernek a bevezetése sikeres volt. A kisebb technikai problémák orvoslása folyamatosan zajlott, így jelentős fennakadás ezek miatt nem fordult elő.
– Milyen változások érintik a 150 euró alatti és feletti kiscsomagokat?
– Az e-kereskedelemben hazánk regionális elosztóközponti szerepet tölt be, az uniós fogyasztók által rendelt, közép-kelet-európai rendeltetésű kiscsomagok jelentős részének vámkezelését itt végzik. Jelenleg a 150 euró alatti küldemények után csak áfafizetési kötelezettsége keletkezik a fogyasztóknak. Ugyanakkor az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az internetes webáruházakból vagy különféle platformokról rendelt, 150 euró feletti küldemények száma, ezért – a hatékonyság fokozása érdekében – a 150 euró feletti csomagforgalom vámhatósági kezelésének gyorsításán és az áteresztőképességünk bővítésén dolgozik a NAV.
– Az uniós vámszabályozási reform-csomag egyik fontos kérdése az e-kereskedelem szabályozása. Milyen megoldáson dolgoznak?
– Az Európai Bizottság (EB) javaslata egy közös digitális vámplatform létrehozására irányul. A 150 euró alatti kiscsomagok áradata (4,7 milliárd ilyen csomag érkezett az EU-ba 2024-ben) jelentős kihívás elé állítja az unió valamennyi vámhatóságát. Az EB tervei szerint hamarosan megszűnik a 150 euró alatti küldemények vámmentessége, amivel a bizottság az unión belüli kereskedők versenyhelyzetét javítaná. A másik jelentős változás az lesz, hogy 2028-ban létrejön az Európai Unió Vámhatósága, amely az európai vámuniót fogja erősíteni, kiegészíti a nemzeti vámhatóságok munkáját, európai uniós szintű informatikai szolgáltatásokkal és kockázatelemzéssel fogja támogatni a közösség vámigazgatását. Nagyon fontos koordinációs szerepet lát majd el mind a tagállami vámhatóságok, mind pedig a vám- és egyéb hatóságok között. A létrejövő új hatóság – várakozásaink szerint – új szintre emeli majd a vámhatóságok által végzett ellenőrzések összehangoltságát és hatékonyságát.
– Ebben a környezetben hogyan változik a NAV nemzetközi szerepvállalása és regionális jelentősége?
– A hazai hatóság – tudatos építkezés eredményeképp – kiváló nemzetközi kapcsolatrendszert tart fenn (ld. keretben. A szerk.). A NAV továbbra is prioritásként tekint a hazai kereskedelmi forgalom zökkenőmentes kezelésére, csakúgy, ahogy a határátkelőhelyek áteresztőképességének további javítására, fejlesztésére. A nemzetközi szintéren, kiemelten a Vám Világszervezetbeli együttműködések során a legjobb gyakorlatok feltárása a cél, regionális szinten pedig az adatcserében rejlő lehetőségek kiaknázása segíti elő a vámellenőrzéseket, mind a határátkelőhelyeken, mind a vámudvarokon. Idén júniustól az EUCABET keretében folytatódik a CELBET által 2016-ban megkezdett, a határokon végzett ellenőrzéseket elősegítő nemzetközi együttműködés, amely kezdeményezés elkötelezett támogatója és résztvevője a NAV.
– Ennek tükrében hogyan értékelné az elmúlt év uniós elnökségi vámfeladatait és eredményeit?
– A magyar uniós elnökség hatalmas feladatot örökölt a belga elnökségtől: a vámreformcsomag vitáját, ami 2023 májusa óta hevert az Európai Tanács asztalán. Az uniós jogalkotás sajátossága, hogy jogszabály-javaslattal előállni csak az Európai Bizottság tud, a döntést viszont az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg, miután a három fél – a trilógusuk során – megállapodik a jogszabály végleges szövegében. A trilógus megkezdésének feltétele, hogy a Parlament és a Tanács is kialakítsa a saját álláspontját, amit a Parlament 2024 márciusára meg is tett. Ezzel a Tanács álláspontjának hiánya vált a trilógus megkezdésének egyetlen akadályává, ami jelentős politikai nyomást jelentett a magyar elnökség számára. A tagállami vámvezetők döntésének megfelelően ezért a magyar elnökség a reformcsomag három újdonságára fókuszált: az Uniós Vámhatóságra, a vámügyi adatközpontra és az e-kereskedelmi szabályokra. Az uniós pénzügyminiszterek a 2024. decemberi ECOFIN-on vitatták meg végül a magyar elnökség vámreformcsomagról készített előrehaladási jelentését, ami alapján mind az Uniós Vámhatóság, mind a vámügyi adatközpont elvi koncepciója támogatást kapott a miniszterektől. Ezt – úgy gondolom – mindannyian tekinthetjük jelentős eredménynek.
– A jövőre tekintve mik a vámellenőrzés kihívásai a magyar külső határátkelőkön?
– Alapvető kihívásnak tekinthető, hogy az erősödő gazdasági kapcsolatok okán a kereskedelmi áruforgalom a határokon évek óta folyamatos növekedést mutat, különösen a déli határszakaszon, ahol a röszkei határ-átkelő az Európai Unió és Törökország közötti áruforgalmi folyosó egyik legfrekventáltabb pontjává vált. A déli határszakasz kapcsán jelentős fejlesztések vannak napirenden, ezek közül legaktuálisabb a hercegszántói infrastruktúra fejlesztése, amely jobb körülményeket teremt a vámellenőrzések végrehajtása számára. Az ukrán határszakasz kapcsán meg kell jegyezni, hogy a forgalom mértékére és összetételére a háború rányomta a bélyegét, azonban egy esetleges békekötés ennek a határszakasznak a jelentőségét – és feltehetően a forgalmát is – soha nem látott mértékben fogja növelni. A NAV természetesen készül arra, hogy a reményeink szerint mihamarabbi békekötés után megnövekvő határforgalmat zökkenőmentesen tudja majd kezelni.
KIUTAS ÁFA
A jelenleg papíralapú rendszer – repülőtéri pilotprojektként zajló – digitalizálása a külföldi utasok áfa-visszaigénylése területén is csökkenti az adminisztrációs terheket és a visszaélések lehetőségét. Az érintettek köre ebben az esetben a harmadik országok Európai Unión kívül élő állampolgárai, akik jogosultak az Európai Unión belül történt hozzáadottérték-adót (Magyarországon áfát) tartalmazó vásárlásaik után az adót visszaigényelni akkor, amikor az Európai Unió területét elhagyják és magukkal viszik a megvásárolt termékeiket. A rendszer bevezetése Magyarországon azzal jár majd, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá válik az ügyintézés mind a turisták, mind pedig a kereskedők számára, az utas pedig a repülőtérre érkezve az elektronikusan megkapott adatok birtokában akár önállóan, pénzügyőri beavatkozás és hosszas sorban állás nélkül leigazoltathatja a kilépést. A változás kereskedelemre gyakorolt hatása pedig nyilvánvalóan élénkítő lesz, hiszen a megvásárolt termék árában megjelenő adót egyszerűen és gyorsan visszaigényelhetik majd a hazánkba látogató külföldiek.
KIVÁLÓ KAPCSOLATRENDSZERBEN
A NAV vámszakmai feladatköre tekintetében együttműködik az EU különböző szerveivel, főigazgatóságaival (hangsúlyosan DG TAXUD, DG BUDGET, OLAF), a Vám Világszervezettel (VVSZ), OECD-vel, az egyes tagállami vámhatóságokkal, illetve harmadik országok vámhatóságaival egyaránt, akikkel jó kapcsolatokat ápol. Aktív tagja a Visegrádi Négyek különféle (többek között a dohánnyal, illetve az ásvány- és bázisolajokkal elkövetett visszaélések elleni vagy az áruátengedést követő ellen-őrzési) munkacsoportjainak, valamint a Quadrilaterale együttműködésnek, megfigyelője a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) vámegyüttműködésének. Nemzetközi vámügyi együttműködés keretében mind a megkeresések kezdeményezése, mind pedig az érkező megkeresések megválaszolása során magas szakmai színvonalon látja el feladatait. A NAV kiemelt prioritásként kezeli az együttműködés elmélyítését a VVSZ-szel, amely keretében a vámszakterület képviselői rendszeresen részt vesznek a VVSZ szakmai bizottságainak ülésein. Emellett a NAV rendszeresen közreműködik a VVSZ és az EU által koordinált nemzetközi vámműveletekben is, amelyek jelentős mértékben támogatják a vámhatóságok célkitűzéseit többek között a hamisítás és kalózkodás elleni küzdelemben, az állat- és növényvilág, valamint a kulturális javak védelmében, továbbá az illegális hulladékkereskedelem visszaszorításában.
Kiemelt fontosságú továbbá a NAV számára a vámszakmai területen történő bilaterális együttműködés is. A kapcsolataik elmélyítése érdekében a NAV számos kétoldalú vámegyüttműködési megállapodást is aláírt különböző társhatóságokkal, különös tekintettel olyan kiemelt területekre, mint az információcsere, a kockázatkezelés, a digitalizáció és a képzési programok. Az európai uniós kapcsolataikon túl kiemelt figyelmet fordítanak a vámszakmai együttműködés fejlesztésére a szomszédos, EU-n kívüli országokkal, mint Ukrajna és Szerbia, a Keleti Nyitás politikája szellemében Kínával, Koreával és a közép-ázsiai országokkal, valamint Törökországgal és a Nyugat-Balkán országaival, amelyekkel a kétoldalú együttműködés erősítése kiemelt jelentőséggel bír.
Tovább az eredeti cikkre: Vámszakterületi fejlesztések – beszélgetés dr. Bakai Kristóf Péter pénzügyőr dandártábornokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettesével
