Tavaszi Vámkonferencia Egerben

Tavaszi Vámkonferencia Egerben olvasható a z közlekedésvilág.hu weboldalán.

A Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) évtizedes hagyományainak megfelelően idén is Egerben…

A teljes cikk itt olvasható:
Tavaszi Vámkonferencia Egerben

Ahogy a z közlekedésvilág.hu beszámolt ma róla:

A Magyar Vámügyi Szövetség (MVSZ) évtizedes hagyományainak megfelelően idén is Egerben tartotta meg a tavaszi fórumát április 4–5-én. A rendezvényen résztvevők a vám- és adószakmai aktualitások mellett a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeiről is hallhattak előadásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetőitől, neves szakmai előadóktól.

Az elnöki megnyitót követő előadásban a NAV adószakmai területe által végzett ellenőrzések eredményeit és tapasztalatait mutatta be Horváth Tibor. A NAV Ellenőrzési Főosztályának vezetője többek között elmondta, hogy az egyre szélesebb körű informatikai támogatás, a célzott és jól kiválasztott vizsgálati célok eredményeként az elmúlt öt éven ugyan felére csökkent az áfa-visszaigénylések ellenőrzése, azonban 85 százalékról 94 százalékra nőtt a megállapítással zárult adóvizsgálatok aránya.

A következő előadást dr. Bakai Kristóf Péter dandártábornok, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese tartotta a vámszakmai aktualitásokról. Közzétette az elmúlt időszak vámkezelési statisztikáit, az áruforgalom és a vámeljárás során beszedett vám- és adóterhek alakulását. Részletesen ismertette a vámellenőrzések tendenciáit és eredményeit, különös tekintettel az orosz–ukrán háború miatt elrendelt EU-s és nemzetközi szankciók betartásának fontosságára. A váminformatikai fejlesztések kapcsán bejelentette, hogy a tervek szerint május 6-án bevezetik az export vámkezelések informatikai feldolgozását végző új AES rendszert, amelyet már az egységes uniós adatkövetelmények alapján fejlesztettek, és lehetővé teszi a tagállamok vámhatóságai közötti adatcserét. Végül, de nem utolsósorban felhívta a figyelmet a megváltozott adatkövetelmények, mint például a fuvarozók EORI-számának fontosságára is.

A folytatásban Zólyom András ezredes, a NAV KI Vámfőosztályának vezetője előadásában ismertette a 2025-ben tervezett vámellenőrzési irányokat. Tájékoztatást adott az elmúlt hónapokban kiemelt figyelmet kapott export vámkezelések illetékességi vizsgálatairól és az alkalmazott főbb szabályokról. Bejelentette, hogy az érdekképviseleti szervezetekkel folytatott személyes egyeztetések és levelezések alapján tájékoztatót terveznek kiadni az illetékességi szabályok pontos értelmezéséről, amelyet a NAV honlapján tesznek közzé.

A következő két előadás a mesterséges intelligencia (MI) államigazgatási és üzleti alkalmazásának lehetőségeiről szólt. Dr. Magyar Gábor professzor, a NAV elnöki tanácsadója szemléletes példákon keresztül mutatta be a mesterséges intelligencia működésének alapjait, valamint azt, hogy milyen területen és funkciókban segítheti az MI az államigazgatási és üzleti felhasználást. A téma feldolgozását Holderith József, az IBM szakértője folytatta, aki üzleti megoldások példáin keresztül mutatta be, hogy ez az új technológia miként tudja, tudná támogatni és egyszerűsíteni a vámszakemberek munkáját: a szerződések tartalmi és formai ellenőrzésétől, a nyomtatványok automatizált kitöltésén keresztül, az ügyfélszolgálati feladatokig.

A mesterséges intelligencia munkaadókra és munkavállalókra váró hatásairól Posfai Tünde HR-szakértő, szervezetfejlesztési coach és tréner tartott előadást MI=Erő+Forrás címmel. A szakértő szerint „az MI nem elveszi a munkánkat, hanem átalakítja”. Javaslata szerint a társa-dalomnak fel kell készülnie arra, hogy a technológiai változások következtében a munkakörök és a szakmai feladatok megváltoznak, így különböző formákban történő képzésekkel mindenkinek fejlesztenie kell magát, hogy a jövőben helyt tudjon állni a munkaerőpiacon. Az MI azonban nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hordoz magában: egyszerűbbé és gyorsabbá válhatnak a jelenlegi munkafolyamatok, és a felszabadult időben lehetőség nyílik az egyéni fejlődésre, a kritikai gondolkodásra és konvertálható tudás kialakítására.

A továbbiakban az e-kereskedelem jelenlegi helyzetéről és jövőbeni változásairól folytatott panelbeszélgetést dr. Tomcsányi Írisz vámattasé a Brüsszeli Magyar Képviseletről, Cartwright Éva, a CLECAT vám- és digitalizációs politikáért felelős vezetője, Teleki József ezredes, a NAV Repülőtéri Igazgatóság vezetője, Kossuth József, a Budapest Airport Zrt. cargoigazgatója és Karakas Gyula, a Vámsoft Kft. ügyvezetője. A beszélgetés résztvevői elmondták, hogy az ő szakmai területüket miként változtatta meg az e-kereskedelem robbanásszerű változása az elmúlt 5–6 évben. A fejlődési ütem alapján szinte évente duplázódik az ilyen jellegű áruforgalom, így a szakmai szereplőknek arra kell felkészülniük, hogy versenyképes, hatékony operációs és vámszakmai eljárások alkalmazásával továbbra is vonzó célpontja legyen Magyarország a kelet-közép-európai régióba irányuló e-kereskedelmi forgalomnak.

A konferencia második szakmai napját dr. Tomcsányi Írisz vámattasé előadása nyitotta, amelyben részletesen foglalkozott az uniós vámreform jelenlegi helyzetével, a jogalkotási nehézségekkel, különös tekintettel az uniós központi vámadatbázis, a DATAHUB és a vámszakmai szereplők státusát szabályozni kívánó Trust and Check / AEO+ jogszabályi tervezeteivel.

Folytatva a nemzetközi kitekintést dr. Stefán László, a BFKH Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának vezetője adott tájékoztatást a hallgatóság számára a külkereskedelmi és vámeljárások során betartandó nemzetközi szankciós intézkedésekről, kiemelten foglalkozva az orosz és belorusz korlátozásokkal.

Az előző napi előadásban említett vám-informatikai fejlesztéseket ismertette részletesen Kaiser Zsolt, a NAV INIT főosztályvezető-helyettese. Tájékoztatást adott a különböző szakmai vámfeldolgozó rendszerek (AIS, AES, NCTS5, ICS2) fejlesztési fázisairól, a tesztelések eredményeiről és a rendszerek közötti adatcseréről.

A nap hátralévő részében a szakmai vám- és adóműhelyekben a gyakorlatban felmerült kérdéseket vitatták meg a résztvevők. Foglalkoztak többek között a 2025. március 1-jén bevezetett, új, közvetett vámjogi képviseleti szabályokkal. A téma felvezetéseként Polcz Attila dandártábornok, a KBPAVIG igazgatója és Mizsányi Attila, a NAV főosztályvezetője tájékoztatott a jogszabályváltozás miatt kötelezően alkalmazandó partnerellenőrzés szabályairól, és válaszoltak a felmerült kérdésekre is.

Az áfatörvény módosításának elsődleges célja a költségvetést megillető bevételek biztosítása és az adóelkerülés minimalizálása. A változás fő lényege, hogy márciustól csak az vállalhat közvetett vámjogi képviseletet, aki szerepel a NAV megbízható adózói nyilvántartásában, és rendszeresen elvégzi az adólevonási jog alkalmazásához feltételként előírt partnerellenőrzési folyamatot. A gyakorlati tudnivalókról a NAV weboldalán A közvetett vámjogi képviselők partnerellenőrzéseinek szempontjai címmel 2025. február 21-én jelent meg egy részletes tájékoztató, amelyet ajánlunk a téma iránt érdeklődők figyelmébe.

A szakmai nap utolsó programjában a Vámműhely témái között elsődlegesen az új informatikai rendszerek tesztelése és alkalmazása során felmerült kérdésekre adtak választ a meghívott NAV Igazgatóságok szakmai vezetői.

A Magyar Vámügyi Szövetség rendezvényei mindig jó lehetőséget és alkalmat biztosítanak a résztvevőknek a személyes találkozásra, az aktuális témák megismerésére és megvitatására. A személyesen és az online térben jelen lévők új szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal gyarapodva fejezték be a kétnapos konferenciát, amely reményeink szerint hozzájárulhat a szakmai és üzleti sikereikhez.

 

ÚJ UNIÓS VÁMKÖVETELMÉNYEK

Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április 1-jétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek az áruk határon való visszatartására, a beléptetés vagy vámkezelés megtagadására és akár bírságokra is számíthatnak – hívta fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

Az elvárások szerint az Európai Unióba irányuló (import) vagy az unión keresztül történő árumozgásban részt vevő valamennyi fuvarozónak, szállítmányozónak és gazdasági szereplőnek – beleértve az e-kereskedelmi vállalkozásokat is – részletes adatokat tartalmazó belépési gyűjtő nyilatkozatot (Entry Summary Declaration, ENS) kell benyújtania. Ez magában foglalja az áruk pontos leírását, a HS6 besorolást (vámtarifaszám), a szállítási útvonalat és az összes érintett fél teljes körű azonosítását. Az ENS-t elektronikus úton, az ICS2-n keresztül kell benyújtani legkésőbb 1 órával az első beléptető vámhivatalhoz való megérkezés előtt.

A zökkenőmentes működés érdekében az érintetteknek először be kell szerezniük az EORI-számot a magyar vámhatóságtól, ami a gazdasági szereplők azonosítására szolgál az Európai Unión belüli vámeljárások során. Emellett el kell dönteniük, hogy milyen módon kívánják benyújtani az ENS-bejelentést: közvetlenül, rendszerek közötti (AS4) kapcsolaton keresztül, egy informatikai szolgáltató segítségével, vagy az Európai Unió közös kereskedői portálján (STP). Abban az esetben, ha automatikus az adatok feltöltése, kötelező egy önálló megfelelőségi teszt elvégzése is. Végül kiemelten fontos az ellátási lánc partnereivel való szoros együttműködés – különösen akkor, ha egy szállítmányra több ENS-bejelentés is vonatkozik.

 

AZ ÉV VÁMSZAKEMBERE

A konferencián adták át Az Év Vámszakembere elismerést Gödöny Miklósnak, a Royalsped Zrt. vámszakértőjének, aki több évtizedes kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként kapta meg a kiválósági díjat.

Tovább az eredeti cikkre: Tavaszi Vámkonferencia Egerben