A sevillai borbély – avagy némafilmbe oltott opera olvasható a bdpst24.hu weboldalán.
Június 29-én világszerte egyedülálló rendezésben érkezik a Margitszigetre a vígopera irodalom…
A teljes cikk itt olvasható:
A sevillai borbély – avagy némafilmbe oltott opera
Ahogy a bdpst24.hu beszámolt ma róla:
Június 29-én világszerte egyedülálló rendezésben érkezik a Margitszigetre a vígopera irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja, Gioachino Rossini A sevillai borbélya. A művet ezúttal Káel Csaba álmodta újra, méghozzá elsőre igencsak meghökkentőnek tűnő módon: némafilmes környezetbe. Az eredmény önmagáért beszél, a nézők egy jólesően megnevettető, tökéletes nyáresti előadásnak lehetnek majd szem- és fültanúi. A rendezővel és a Rosinát alakító Balga Gabriellával beszélgettünk.
Program: https://margitszigetiszinhaz.hu/margitszigeti-programok/gioachino-rossini-a-sevillai-borbely-opera/
„A sevillai borbély egy humoros, szórakoztató történet, olyan sajátos megközelítése a világnak, amelyben Rossini szándékosan elrajzolja a karaktereket, felnagyítva egyes tulajdonságaikat. Ebből és a szereplők találkozásaiból születnek aztán azok a komikus jelenetek, amik stilizáltan egy némafilm forgatás kulisszái közé helyezve még hangsúlyosabbá válnak” – magyarázta Káel Csaba, a darab rendezője, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. „A díszletek között ott vannak a »forgatás« eszközei és plusz bájt ad az egésznek, hogy a kamera képét kivetítve láthatják a nézők. A korabeli burlesque szerű megközelítésben számtalanszor előfordult, hogy a kamerához lépett a színész és ott mutatta be tudományát. Ezt itt is elég sokat alkalmazzuk.”
A némafilmes koncepciót Rossini dallam ismétlései is segítik, a rendezés pedig igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. A történet kap egy egészen új értelmezést, mely által a cselekmény humoros pillanatai mellett a két műfaj keveredése közötti ellentmondások is felerősödnek, pedig a rendező elmondása szerint nemhogy kihívást jelentett, hanem épp segítette egymást a két stílus. „A némafilmekben is nagyon felerősített gesztusokat, túlzott mimikát alkalmaztak, hiszen még nem igazán érezték a filmnek azt a sajátos lehetőségét, hogy ha közeliben mutatnak egy színészt akkor nem kell olyan sok játék. A színházból jött ez a műfaj, s a vásznon ugyanúgy túljátszották mint a színpadon. Ha így nézzük, máris nem tűnik egymástól annyira távolinak a két stílus. Az expresszív díszlet csak hab a tortán.”
Rossini, a hölgyek kedvence
Csupán tizennyolc éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját A házassági kötelezvény-t, az olasz nő Algírban-t pedig huszonnégy nap alatt írta meg és ezzel a művével nevét gyorsan megismerték Európa szerte. Az opera diadala a hölgyek szemében is megnövelte Rossini népszerűségét. Állítólag egy neves primadonna még Lucien Bonaparte herceggel is szakított a kedvéért.
Rossini leghíresebb operája A sevillai borbély lett, melyet saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg. A művésznek volt egy süteményes üvege, amiben a zenei ötleteket gyűjtötte. Ha volt egy kis szabadideje, írt egy nyitányt, amit később felhasznált az operáiban. Hét éven át vezette a nápolyi San Carlo operaházat és tíz operát mutatott be itt és feleségül vette a színház vezető énekesnőjét Isabella Colbrant. 36 évesen vonult vissza, ezután már alig komponált. Helyette később a gasztronómiának hódolt.
„Mindig örömmel fogadom, ha Rosina szerepét énekelhetem. Mindamellett, hogy megkívánja az alapos énektechnikai tudást, stílusismeretet, nagyon rugalmasnak és energikusnak kell lenni minden pillanatban. Folyamatos koncentrációt, élénk játékot igényel. A szólam nagy hangterjedelemben mozog, egyik pillanatban a magasságokon kell csillogni aztán egyszerre a mélybe ereszkedik és duruzsolva megy tovább megint fel” – mondta a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel kitüntetett énekesnője, Balga Gabriella, aki a saját bevallása szerint két próba vagy előadás közötti pihenő idejében gyönyörű terítőket hímez, virágokat ápol a festői szépségű dunabogdányi kertjében, de talán az igazi kikapcsolódást számára a romantikus filmek jelentik. Hozzátette: „Nagyon szerettem Káel Csabával dolgozni, úgyhogy izgatottan várom már az idei nyarat, hogy ismét egy sikeres és jó hangulatú előadással ajándékozzuk meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház közönségét.”
A Margitsziget egy varázslatos helyszín. Eleve ritka, hogy ennyire a város közepén, egy csodálatos szigeten legyen egy szabadtéri színpad, de ahogy a város színei meg a fák zöldje keveredik körülötte, az egészen lebilincselő atmoszférát kölcsönöz minden produkciónak. Ez a darab ráadásul még jobban is érzi magát itt, mint egy kőszínházban. Egy igazi könnyed, nyáresti előadás” – mondta végezetül Káel Csaba, aki 2015-ben bemutatott Goldmark Károly: Sába királynője opera rendezése után most ismét a Margitszigeten rendez.
Az előadás a Magyar Állami Operaház és a Margitszigeti Szabadtér Színház közös bemutatója, közreműködik az Operaház Zenekara és Énekkara, vezényel Rajna Martin.
Tovább az eredeti cikkre: A sevillai borbély – avagy némafilmbe oltott opera
