Szűkülő kínálat és emelkedő árak az újlakás-piacon

2021-ben Magyarország élen járt a lakásfejlesztésben a Deloitte 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint, az idei év harmadik negyedévének adatai alapján azonban ismét fordult a trend, alig haladja meg a húszezret a meghirdetett projektek lakásszáma a fővárosban ebben a negyedévben. A Duna House összefoglalta a legfrissebb információkat az újépítésű ingatlanpiacról!

A Deloitte nyár végén publikálta legfrissebb lakáspiaci elemzését, a Deloitte Property Index 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint 2021-ben Magyarországon volt a legintenzívebb árnövekedés, az újépítésű ingatlanok piacán az átlagos tranzakciós ár 21,5%-kal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy 20%-os áremelkedést regisztráltak.

„A Duna House Barométer idei év harmadik negyedévének adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal a XX. kerületben találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület, a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió Ft-ot” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Bár a KSH szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17,0%-kal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 Ft-os bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi újépítésű ingatlan vásárlása. Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára 2022 harmadik negyedévében 1,2 millió forint volt a fővárosban, így több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásfejlesztési intenzitást is, 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták, ugyanakkor az 1000 lakosra jutó, elkészült lakások számában drámai, 29,5%-os csökkenés érezhető hazánkban.

A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a trend, a 2021-es fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint 2022 Q3-ban újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a 20 ezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21%-os elmaradást jelent.

„A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, így a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan elfordulnak majd az újépítésű ingatlanok kínálata felől” – tette hozzá a szakértő.