„Szíria kimerült a háborúban, nem jelent fenyegetést sem a szomszédaira, sem a Nyugatra” – ezekkel a szavakkal fordult a világhoz Ahmad Huszeín es-Sar, ismertebb nevén Abu Mohammed al-Dzsolani, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) vezetője, aki a polgárháború poklában született új rend egyik legvitatottabb alakja. A BBC-nek adott interjújában nemcsak a szankciók feloldásáról beszélt, hanem arról is, hogy vajon képes-e egykori lázadóként új narratívát alkotni Szíriának.
Szankciók és a régi rezsim árnyéka
Al-Dzsolani szerint a Szíriával szemben bevezetett nemzetközi szankciók mára elvesztették céljukat. „Ezek a szankciók a régi rendszer ellen irányultak – mondta. – Az áldozatot és az elnyomót nem lehet egyformán kezelni.” Ez a kijelentés nemcsak politikai, de morális kérdéseket is felvet: vajon a büntetőintézkedések tényleg azokat sújtják, akik felelősek a pusztításért, vagy inkább azokat, akiknek már semmijük sem maradt?
A HTS és a terror bélyege
Nem lehet elmenni amellett, hogy a HTS, amely egykor az al-Kaidából vált ki, még mindig szerepel számos ország terrorszervezeti listáján. Al-Dzsolani azonban határozottan tagadja, hogy csoportja terrorista lenne. „Nem célzunk civilekre vagy polgári területekre” – állítja. Sőt, a szervezet magát az Aszad-rezsim áldozatának tekinti. Ezek a szavak egy új, mérsékeltebb HTS képét próbálják megfesteni, amely már nem a régi fundamentalista klisék alapján működik.
Szíria és Afganisztán: két külön világ
Az összehasonlítások elkerülhetetlenek. Szíria vajon Afganisztánná válik? Al-Dzsolani szerint nem. „Afganisztán törzsi társadalom, míg Szíriában egészen más a gondolkodásmód és a hagyományok” – mondja. Ez az állítás egyértelműen azt célozza, hogy elhatárolódjon azoktól a félelmektől, amelyek szerint Szíria egy újabb teokrácia vagy törzsi állam csapdájába eshet.
A nők helyzete és az oktatás
Az interjúban különös hangsúlyt kapott a nők helyzete is. Al-Dzsolani meglepő adatot közölt: Idlib tartományban, amelyet a lázadók ellenőriznek, a nők aránya az egyetemeken meghaladja a 60%-ot. Ez a szám szinte hihetetlen, és új megvilágításba helyezheti a nyugati világ Szíriával kapcsolatos sztereotípiáit. Lehet, hogy az oktatás lesz az a platform, amelyen keresztül a helyi társadalom újraformálhatja önmagát?
Jogalkotás és kompromisszumok
Az alkoholfogyasztás engedélyezéséről és más, hasonlóan kényes kérdésekről Al-Dzsolani óvatosan fogalmazott. Szerinte ezek a döntések egy új szíriai alkotmányt kidolgozó jogi bizottság kezében lesznek. Ez a hozzáállás egy technokrata, pragmatikus irányvonalat jelezhet, amely elhatárolódik a radikális vallási dogmáktól.
Elemzők véleménye: Idlib és a nagyobb kép
Elemzők azonban óvatosságra intenek. Egy aprócska tartomány, mint Idlib, teljesen más kihívásokat jelent, mint egy soknemzetiségű, széttagolt ország irányítása. A HTS eddigi kompromisszumai – például a szabad mozgás engedélyezése vagy a szigorú ruházkodási előírások mellőzése – ígéretesek, de vajon fenntarthatók-e egy nagyobb léptékű kormányzás során?
Szíria története még nem ért véget. Az olyan alakok, mint Abu Mohammed al-Dzsolani, vagy új fejezeteket írnak, vagy csak újrahasznosítják a régi forgatókönyveket. Egy azonban biztos: a világ továbbra is figyelni fogja ezt a geopolitikai sakktáblát.