Amikor a magyarországi közbeszerzések világába pillantunk, nem ritka, hogy a közgazdasági racionalitást a politikai összefonódások és személyes érdekek felülírják. Az újabb botrány, amely Mészáros Lőrinc és egykori veje, Homlok Zsolt körül bontakozott ki, tökéletesen illeszkedik ebbe a mintába.
Az ár, amelyet senki nem ért
Mészáros Lőrinc cége kétszer annyiért vállalta egy vasúti projekt megvalósítását, mint amennyiért Homlok Zsolt cége elvégezte volna. Ez a kettős számháború azonban nem csupán az árakról szól: a háttérben kartellezés, személyes rivalizálás és egy banális adminisztrációs hiba játszott központi szerepet.
A GVH és a kartellgyanú
December 30-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyilvánosságra hozta a Homlok Zsolt elleni vizsgálat részleteit. A dokumentumok szerint a vasúti projekt pályázatára hat ajánlat érkezett, de a két legalacsonyabb árat adó cég összejátszott. A GVH súlyos büntetést szabott ki Homlok cégeire, míg a másik érintett cég enyhébb szankcióval megúszta.
Banális hiba, súlyos következmények
Ironikus módon a kartellgyanús összejátszás leleplezése egy adminisztrációs hibának köszönhető: a két cég azonos PDF-fájlt nyújtott be, amelyben a kalkulációk és ajánlatok tökéletesen megegyeztek. Ez a figyelmetlenség Homlok Zsoltot lényegében saját magával buktatta le.
Politikai szálak és személyes ellentétek
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a történet abszurditása mögött az áll, hogy Homlok Zsolt, válófélben lévőként, kivételesen piaci árat kívánt adni. Az olcsóbb ajánlat azonban csak akkor lehetett volna életképes, ha mellette megjelenik egy hasonlóan alacsony, de valójában fiktív ajánlat. Ez a taktika azonban a gyakorlatban megbukott.
A nagyobb kép: a közbeszerzések rendszerszintű problémái
Ez az eset nem csupán egyéni hibák sorozata, hanem a magyar közbeszerzési rendszer átláthatatlanságának és visszásságainak tükre. Amikor a politikai kapcsolatok és személyes érdekek fontosabbak, mint a valós gazdasági racionalitás, a vesztes mindig az adófizető.
Az ügy tanulságos példája annak, hogy a gazdasági verseny nem csupán a számokról és árakról szól, hanem a háttérben rejlő erőviszonyokról és személyes játszmákról is. Ez a történet újabb fejezetet nyit a közbeszerzési botrányok hosszú sorában, amely Magyarország politikai és gazdasági életét kíséri.
