Meddig marad a home office?

A pandémia alatt előtérbe került a home office, illetve a hibrid munkavégzés, mint lehetséges munkavégzési rendszerek. 2 év elteltével már vannak releváns tapasztalatok, felmérések, amelyek alapján érdemes felülvizsgálni az eddig használt munkavégzési struktúrákat. Vajon a full-remote (home office), a teljes irodai jelenlét (onsite), vagy a kettő egyesítésével létrejött hibrid megoldás vált be legjobban?

“Az elmúlt 2 évben több felmérés is készült, mind Magyarországon, mind világszerte a munkavégzési struktúrák tapasztalatairól, előnyeiről, hátrányairól, illetve munkavállalói és munkáltató elégedettségről. Ezek alapján elmondható, hogy az irodai munkaköröknél viszonylag könnyű volt megoldani a digitalizációt, így a dolgozók több mint 90 %-a már nem menne vissza onsite az irodába. Ez annak is köszönhető, hogy a pandémia felgyorsította az irodai pozíciókhoz kapcsolódó folyamatok digitalizációját. Kimondottan igaz ez a tech szektorra, de szinte az összes szegmens egyes munkakörei érintettek (pl.: pénzügyi, jogi területek). Ez annak is köszönhető, hogy ezeknél munkaköröknél viszonylag kis erőforrás ráfordítással megoldható egy-egy munkafolyamat remote-ba helyezése. Ez azonban például az ipari poziciókra már nem igaz, hiszen itt többnyire elengedhetetlen a fizikai jelenlét, de robotizációval és különféle okos megoldásokkal biztonságosabbá és hatékonyabbá tehető a munkavégzés” – hívja fel a figyelmet Apró Aliz az INSPYRE HR vezetője

Az irodai munkakörökben már régóta rendelkezésre állnak azok a hardver, illetve szoftver eszközök, amelyek segítségével, távolról, akár a világ másik végéről, is el lehet végezni a feladatokat, amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő internet hozzáférés. Az ipari területen azonban pont a pandémia mutatta meg, hogy kockázatmenedzsment szempontból elengedhetetlen, hogy digitális érettségben felzárkózzanak ezek az iparágak is, hiszen csak így tudnak hatékonyan átvészelni egy hasonló krízishelyzetet, és így tudják elérni, hogy ne forduljon elő fennakadás a globális beszerzési láncban. Ma már rendelkezésre állnak komplex megoldások, de egy-egy ipar folyamat optimalizálása és digitalizációja mégis sokkal nagyobb erőforrás befektetést igényel, mint más területé.

Ahogy a fentiekből is látszik, az, hogy melyik munkavégzési struktúra tartható fenn hosszútávon nagyrészben függ a munkakörtől. Ahhoz azonban, hogy ki melyik struktúrában tudja kihozni magából a maximumot már személyiség, illetve élethelyzet függő. Az onsite munkavégézés előnyeit és hátrányait már régóta ismerjük, a home officehoz kapcsolódó tapasztalatok azonban még csak most kezdenek igazán helyükre kerülni. A full remote, munkavégzés, esetén, amikor a munkáltató irodát sem bérel, így a kollégáknak kizárólag akkor vannak személyes kapcsolatai egymással, ha megbeszélnek egy baráti találkozót, fókuszáltabb lehet a munkavégzés, és nincs ingázás, így több idő marad a magánéletre, de nehezebb is attól elválasztani a munkaidőt. Előfordulhatnak kizökkentő tényezők (házimunka, szerelő érkezése, gyerek), fennakadások az internet szolgáltatásban, illetve nehezebb kezelni a bizalmas információkat, hiszen mások is hallhatják a meetingeket. A munkáltatóknak pedig számolni kell a kiberbiztonsági problémákkal, illetve az izoláció miatt elhalványul a csapat összetartó ereje, amely visszatartó erő lehet egy váltáson gondolkodó kolléga esetében. Munkavállalói oldalról pedig gondolni kell arra, hogy személyes jelenlét hiányában egy elvégzett munka nem biztos, hogy látható lesz, így pedig háttérbe kerülhet egy előléptetés során, így külön energiát kell fordítani arra, hogy láthatóvá tegye a munkáját. Az eddigi tapasztalatok alapján a hibrid struktúra kialakítása tűnik jó megoldásnak, hiszen ez esetben kiküszöbölhetők az izolációs problémák, erősebb lehet a csapatmunka, ehhez azonban az kell, hogy az irodatér szerepe is változzon, és igazi közösségi térként funkcionáljon.

“Azt gondolom, hogy a munkavégzési struktúrák még átalakulóban vannak. A technológiai fejlődés nem állt meg, és tartogat még ismeretlen területeket, gondoljunk csak a még formálódó metavilágra. Az azonban mindenképpen fontos, hogy a munkavállalóval eredetileg megbeszélt munkavégzési formától menet közben csak akkor térjen el a munkáltató, ha az számára nem jár többlet teherrel. Azaz amennyiben full-remote munkaszervezésben állapodtak meg, az csak akkor változzon hibridé, vagy személyes megjelenéssé, amennyiben ehhez a munkavállalónak nem kell például költöznie. Új, vagy junior munkavállaló esetében pedig a tudásmegosztás, és a betanulás időszakában, a hatékonyság növelése érdekében érdemes onsite illetve hibrid munkavégzést alkalmazni.” – emeli ki Apró Aliz