JÓT ÉS ROSSZAT IS TUD TENNI A KOLESZTERIN olvasható a bdpst24.hu weboldalán.
Szervezetünk minden sejtjében megtalálható nagyon fontos alkotó vegyület: a koleszterin, amely…
A teljes cikk itt olvasható:
JÓT ÉS ROSSZAT IS TUD TENNI A KOLESZTERIN
Ahogy a bdpst24.hu beszámolt ma róla:
Szervezetünk minden sejtjében megtalálható nagyon fontos alkotó vegyület: a koleszterin, amely részt vesz bizonyos hormonok, az epesavak és a D-vitamin szintézisében is. Dr. Voloncs Bernadett, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász, kardiológus főorvosa nyilatkozott a témával kapcsolatban.
Több fajta koleszterin létezik, ahogy azt láthatjuk is a laboreredményeinkben. A laborvizsgálat során meghatározzák az összkoleszterin szintet, ezen belül annak két frakcióját: az LDL- és a HDL-koleszterinszintet.
– Az LDL-t szokták rossz koleszterinnek is nevezni, aminek az az oka, hogy ez az a frakció az összkoleszterin szintben, amely lerakódhat az erek falában plakkokat képezve, és ezáltal beszűkÃtheti az ereket. A HDL-koleszterin az úgynevezett jó koleszterin, ez az a frakció, amely a tisztÃtó funkciót tölti be, vagyis az erek faláról a koleszterint a máj felé, a kiválasztás és a lebontás felé szállÃtja – magyarázza Dr. Voloncs Bernadett. – EbbÅ‘l következik, hogy minél magasabb a HDL-koleszterin szintje, annál erÅ‘teljesebb védÅ‘hatást fejt ki az érelmeszesedés szempontjából.
A magas koleszterinszintnek nincsenek tünetei. Rutin laborvizsgálat során diagnosztizálható, de sajnos a legtöbb esetben már csak a szövődmény, az infarktus vagy stroke kapcsán derül fény a magas koleszterin szintre. Az okai részben az életmóddal vannak összefüggésben: a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód.
Ritkábban genetikai oka is lehet. A géndefektus hatására már fiatal korban jelentÅ‘sen megemelkedik a koleszterin szint és kialakulnak a korai szövÅ‘dmények. A statisztikákat tekintve 250 emberbÅ‘l egyet érint. Ezért is nagyon fontos mindig a családi háttér és a kórtörténetet felfedése az orvos számára. A beteg szempontjából pedig fontos, hogyha a családban halmozottan elÅ‘fordult stroke vagy szÃvinfarktus, akkor a koleszterinszint ellenÅ‘rzés már fiatal korban is javasolt.
A célérték, tehát az a koleszterinszint, ami felett az orvosnak már gyógyszeres kezelést kell alkalmaznia, nagyon sok mindentől függ: az életkortól, a társbetegségektől, a korábban lezajlott infarktustól, stroke-tól is.
– Mindig azt szoktam mondani a betegeknek, hogy nem a laboreredményben látott koleszterinszintet kezeljük, – a feltűntetett célérték az alacsony szÃv-érrendszeri rizikójú betegekre vonatkozik – hanem az adott beteg szÃv-érrendszeri rizikó állapotának megfelelÅ‘ célérték elérése kell törekedni. Egy alacsony, közepes, magas és igen magas kockázatú beteg célértékei egészen mások. Ezek az európai és amerikai ajánlások alapján néhány évente változhatnak is – mondja a kardiológus, belgyógyász fÅ‘orvos. – Ma már a lezajlott infarktus, stroke után olyan alacsony koleszterinszint a cél, amelyet az életmódváltással önmagában biztosan nem tudunk elérni. Ilyen esetekben, de az elsÅ‘dleges megelÅ‘zésben is jelentÅ‘s szerepe van a gyógyszeres kezelésnek az életmódváltás mellett.
A magas koleszterinszint, ezen belül is a magas LDL-koleszterinszint esetén, az emelkedett triglicerid szinttel együtt – amelyeket vérzsÃroknak nevezünk –, az érfalban megindulhat a lipidek lerakódása, a plakk-képzÅ‘dés. Ez a véráramlást idÅ‘vel egy-egy érszakaszon limitálhatja, Ãgy hozzájárul az adott szerv rossz vérellátásához. Akut esetben az ér teljes elzáródását is okozhatja: ha a szÃvet érinti, szÃvinfarktust, ha az agyat, akkor stroke-ot okozhat. Ezért nagyon fontos a koleszterinszint ismerete, hiszen az
LDL-koleszterin több rizikótényezÅ‘ mellett az egyik legfontosabb kockázati tényezÅ‘je a szÃv-érrendszeri halálozásnak, amely vezetÅ‘ halálok, a daganatos betegségek mellett ma Magyarországon.
Az LDL-koleszterinszint normál szintre csökkentésének vagy normál szinten tartásának egyik legfontosabb tényezÅ‘je az életmódváltás. A fizikai aktivitás része a kezelésnek, a heti ajánlás minimum 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás végzése, amely már egy tempós sétával is teljesÃthetÅ‘. A dohányzás, illetve a dohánytermékek minden formájának használata kerülendÅ‘. Fontos a vérnyomás kezelése, illetve ha esetleg kialakult, akkor a cukorbetegség kezelése is.
ElÅ‘fordulhat, hogy az életmódváltás már nem elegendÅ‘. Ilyenkor az orvos úgy dönt, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség ahhoz, hogy az LDL-koleszterinszint a célértékre csökkenjen, s ezzel a szÃv-érrendszeri halálozás kockázatát jelentÅ‘sen csökkentsük. A kezelés elsÅ‘ lépése ma a sztatin terápia. Ezen hatóanyagot tartalmazó gyógyszer gátolja a koleszterinképzÅ‘dését a májban. Ezek a gyógyszerek nagyon hatékonyak, akár ötven százalékkal is csökkenthetik a kiindulási LDL-koleszterin értéket – magyarázza a Dr. Rose Magánkórház fÅ‘orvosa.
Az igen magas kockázatú betegeknél a célérték jóval alacsonyabb, Ãgy szükség lehet kombinált kezelésre: a sztatinokon kÃvül a táplálékkal bevitt koleszterin felszÃvódását gátló gyógyszereket is alkalmaznak. Ezek támogatottan csak orvosi indikációval másodlagos megelÅ‘zésben, tehát már lezajlott stroke, infarktus után adhatók. A magas szÃv-érrendszeri kockázatú betegek esetén, illetve akár a genetikailag jelentÅ‘sen emelkedett koleszterinszint esetén is, amennyiben a kombinált terápiával nem érik el a célértéket, lehetÅ‘ség van injekció formájában történÅ‘ kezelésre is. Magyarországon is elérhetÅ‘ ez a terápia, amelyet hat havonta egy bÅ‘r alá adott injekció formájában kell alkalmazni. A kombinált gyógyszeres kezeléshez képest plusz 50 százalékos koleszterinszint-csökkentés érhetÅ‘ el vele. Az LDL koleszterinszint adott beteghez igazÃtott célértékét elérve hosszú távon csökkenthetÅ‘ a szÃv-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, azok szövÅ‘dményeinek kialakulása és a halálozás.
Tovább az eredeti cikkre: JÓT ÉS ROSSZAT IS TUD TENNI A KOLESZTERIN