Kocsis Máté és a valóság hajlítgatása: Politikai tőke egy tragédia árnyékában

Van valami különösen nyugtalanító abban, amikor politikai szereplők egy tragédiát használnak fel saját narratívájuk erősítésére. Ez történt nemrég, amikor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a magdeburgi karácsonyi vásárban történt támadás kapcsán osztott meg egy posztot, amely több sebből vérzett. Szó szerint és átvitt értelemben is.

A tények és a fikció határán

A poszt szerint a támadó egy „szír terrorista” volt, és 11 ember vesztette életét. Az igazság azonban árnyaltabb, sőt, egészen más: a támadót, Taleb A.-t, szaúdi származású, Németországban letelepedett orvosként azonosították, aki nyíltan szimpatizált az AfD-vel. Az áldozatok száma pedig – bár tragikus – nem érte el a frakcióvezető által állított szintet. Az első hírek két halottat jelentettek, később ez négyre nőtt. A poszt azonban már kikerült, és a politikai gépezet beindult.

Manipuláció és magyarázkodás

Kocsis másnap ugyan korrigált, de a szavak súlya már megtette a hatását. A közösségi média pörögni kezdett, a narratíva pedig kialakult: bevándorlók és az integráció kudarca. Érdekes, hogy az elkövető AfD (Alternatíva Németországért) iránti szimpátiája nem kapott hangsúlyt, pedig ez új perspektívát adhatott volna a történetnek. Talán túl kényelmetlen lett volna beleilleszteni a politikai keretbe.

Menczer Tamás és a „Magyar Péter-szál”

Menczer Tamás sem maradt ki a történetből. Ő is gyorsan kapcsolt, és Magyar Pétert vette célkeresztbe, aki szerinte a „brüsszeli bevándorláspolitika” képviselője. Az üzenet egyszerű volt: aki hibázik, emberek halálát okozza. Az érzelmekre ható retorika, amely egyszerre próbálja megosztani, riogatni és megerősíteni a már meglévő félelmeket.

Miért fontos ez?

Az ilyen esetek nem csupán a politikai diskurzus színvonalát rontják, hanem a közvélemény torzításához is vezetnek. Az igazság elhomályosul, a nyilvánosság pedig egy jól megkomponált, de hamis narratívát kap. Ez komoly veszélyt jelent a demokratikus párbeszédre és a társadalmi kohézióra.

Zárszó helyett

Az, hogy egy tragédiát politikai tőke kovácsolására használnak, nem új jelenség, de mindig elkeserítő. A magdeburgi eset újra rámutatott arra, hogy a valóság és a politika közötti szakadékot egyre nehezebb áthidalni. Kérdés, hogy meddig engedhetjük, hogy ezek a narratívák meghatározzák a közbeszédet, és milyen árat fizetünk érte hosszú távon.