Az ingatlanpiaci akcióterv: Miért nem lesz szárnyalás idén?

Egy modern lakópark makettje tervezőasztalon, mérnökök és diagramok társaságában.

Egy légies start helyett: a magyar ingatlanpiaci realitások

Az év elején a kormány grandiózusan meghirdette Új Gazdasági Akciótervét, amely 21 pontjából tízet szentel az ingatlanszektornak. Elsőre biztatónak tűnhet, hogy az építőipart is magában foglaló ágazat GDP-arányosan 15%-os súlya központi szerepet kapott. Azonban a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése rámutatott: a „repülőrajtot” nem a szektorban kell keresni.

Miért ilyen kicsi a hatás?

A kormányzati programok, köztük a vidéki otthonfelújítási projekt, az energetikai korszerűsítés vagy a SZÉP-kártya lakáscélú felhasználása összesen 780 milliárd forintos forrást mozgatnak meg az ingatlanszektorban. Ez önmagában jelentősnek hangzik, de ha a teljes piac méretét nézzük – ami 5030 milliárd forint –, a hatás már kevésbé impozáns. A GKI becslése szerint a nominális bővülés mindössze 15,5% lehet, amelyből ráadásul az áremelkedés jelentős részt elvisz.

Strukturális problémák és késői hatások

A tíz programpont közül hatnak a valós hatása csak 2025 után lesz érzékelhető. Az Airbnb-szabályozás szigorítása, a bérlakás-építési program vagy az 5%-os áfakulcs fenntartása mind olyan intézkedések, amelyek lassúak, részleteik kidolgozatlanok vagy minimális hatásúak. A bérlakás-építési tőkeprogram például csak 2026-tól várhatóan kezd hatni, és akkor is leginkább mérsékelten.

A gazdaság élénkítésének határai

Bár a kormányzat célja a GDP növekedésének újraindítása, az ingatlanpiaci programok önmagukban nem alkalmasak erre. Az ágazat alacsony súlya és a kormányzati támogatások csekély teljes piaci részesedése miatt a várt dinamika elmarad. Eközben a SZÉP-kártyák lakáscélú felhasználása például a turizmusban okoz bevételkiesést, így a gazdaság egészére gyakorolt hatás minimális.

Az ingatlanpiaci jövőkép

Az új lakásépítések és felújítások piaca stagnálni látszik. Az árak tovább emelkedhetnek, részben éppen a programok által generált keresletnövekedés miatt. A kormányzati intézkedések hatékonysága pedig továbbra is kérdéses marad. Az ingatlanszektor tehát nem lesz a gazdasági növekedés motorja, ahogy azt sokan remélték.

Az ingatlanpiac egyelőre marad a földön – és nem azért, mert nem próbálkoznak a felszállással.