Így alakulhat az albérletpiac

Egy éve, még a koronavírus árnyékában, a szakértők idén tavaszra 7-8 százalékos díjnövekedést prognosztizáltak, azonban a lakásbérleti díjak emelkedésének üteme ezt a várakozást jócskán túlszárnyalta. A KSH legfrissebb statisztikái alapján 2022. februárjában a bérleti díjak Budapesten majdnem elérték, országos szinten pedig túl is szárnyalták a 2020. januári csúcsidőszak értékeit. Az OTP Ingatlanpont szakértője az ingatlanbérleti piac vártnál gyorsabb visszarendeződésének okait és a jövő kilátásait vizsgálja.

Rekordot rekordra halmoz az ingatlanpiac és úgy tűnik, hogy kicsivel több, mint egy év kellett hozzá, de a lakásbérleti piac is feléledt csipkerózsika álmából. Míg egy évvel ezelőtt még korántsem tűnt indokoltnak az, hogy a korábban európai összehasonlításban is, a jövedelmekhez képest kiemelkedően magasnak számító hazai lakásbérleti díjak visszatérjenek korábbi szintjükre, és akkor még az ingatlanpiaci szakértők is 7-8 százalékos növekedést valószínűsítettek idén tavaszra, addig a KSH-Ingatlan.com legfrissebb lakbérindexének adatai alapján februárban a kínálati árak a fővárosban megközelítették, míg országos szinten 2,5 százalékkal meg is haladták a járvány előtti árszínvonalat. Az előző hónaphoz viszonyítva országosan közel 2, a fővárosban 1,5 százalékkal, éves szinten pedig 16,1 (országos) és 16,5 (Budapest) százalékkal növekedtek az átlagos bérleti díjak.

„Míg egy éve a koronavírus járvány, addig most az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és részben az ennek következtében fellépő gazdasági bizonytalanság olyan tényezők, amelyek szinte napról-napra alakítják a lakásbérleti piacot, azonban hosszú távú hatásaik megjósolhatatlanok. A keresleti oldal egyértelműen bővült és további növekedése várható, a februári lakásbérleti díjak pedig valóban a korábbi csúcsidőszak számait idézik, azonban az időközben meghatározóvá vált inflációs nyomás miatt a reálértékű bérleti díj emelkedés ennél alacsonyabb” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az országos viszonylatban tapasztalt 2020. decemberi mélypont óta, immár 14. hónapja tartó folyamatos áremelkedés kirívónak tűnhet, ugyanakkor megfigyelhető volt már korábban is hasonlóan hosszú növekedési periódus, például 2018 folyamán. E mellett fontos figyelembe venni azt is, hogy jellemzően az alacsonyabb árszínvonalú területeken következett be a lakásbérleti díjak legnagyobb arányú növekedése és a közelmúltban elindult inflációs folyamatok mellett a relatíve alacsony tavaly januári bázis is az emelkedést indokolták.

Van-e még tere a növekedésnek?

Bár az elmúlt években a budapesti bérleti díjak a nettó jövedelem arányában európai összehasonlításban is kiemelkedően magasak voltak, árnyalja a képet, ha összehasonlítjuk a 2015 óta bekövetkezett lakásár és bérleti díj növekedést. Az MNB adatai alapján 2015 és – legfrissebb hozzáférhető statisztikaként – 2021 harmadik negyedéve között az országos nominális lakásár-szint 2,44-szeresére, a budapesti 2,48-szorosára nőtt, mindeközben a lakásbérleti díjak országosan 40,8, míg Budapesten 32 százalékkal növekedtek.

A bérleti piac keresleti oldalának kilátásai kapcsán több tényező is a bővülés mellett szól. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt hazánkba érkező menekültek már most egyértelműen növelik a keresletet a bérlemények iránt, azonban az, hogy ez egy rövid távú folyamat-e vagy a hazánkba érkező ukrán lakosok hosszabb távon is jelen lesznek-e a piacon, most még nem megjósolható. A járványhelyzet elmúltával az egyetemi és főiskolai hallgatók is feltételezhetően nagyobb számban fognak megjelenni a nyár folyamán a bérleti piacon, és a turizmus területén tapasztalható növekedés is a rövid távú lakáskiadás iránti igény bővülését vetíti előre.

A közvetetten az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben kialakuló gazdasági nehézségek miatt tovább erősödhet az ingatlan, mint hosszú távon is kiszámítható és megbízható befektetés megítélése, így a kereslet növekedése együtt járhat a kínálat növekedésével, s elképzelhető, hogy a bérleti díjak ilyen okból történő további jelentős emelkedése nem fog bekövetkezni. Ugyanakkor a drágulás mellett szóló tény, hogy amennyiben a mostani inflációs környezet számottevően nem változik, úgy a bérleti díjak növekedése nélkül a bérbeadásból származó reálértékű hozamok jelentősen csökkennek.

„Összességében a lakásbérlet iránti kereslet növekedése prognosztizálható rövid és hosszú távon is, amit feltételezhetően a kínálati oldal bővülése fog kísérni. Azonban, hogy a kereslet, kínálat hatására milyen mértékű további áremelkedés következhet be, illetve a bérbeadók milyen mértékben fogják érvényesíteni a díjban az infláció hatásait, egyelőre nehezen prognosztizálható. Az viszont biztosra vehető, hogy a bérleti díjak csökkenésére nem számíthatunk és továbbra is igaz, hogy az ingatlanbefektetések megtérülés számításánál a hosszú távú értéknövekedés a korábbiaknál nagyobb szerepet kell, hogy játsszon” – foglalta össze várakozásait Valkó Dávid.