Fiúk helyzete a világban olvasható a bdpst24.hu weboldalán.
A gyermekkatonák pontos számát nem ismerjük, csak becslések vannak. Ezek szerint 2019-ben 30.000 gyereket…
A teljes cikk itt olvasható:
Fiúk helyzete a világban
Ahogy a bdpst24.hu beszámolt ma róla:
A gyermekkatonák pontos számát nem ismerjük, csak becslések vannak. Ezek szerint 2019-ben 30.000 gyereket kényszerítettek világszerte arra, hogy katonaként fegyveres harcokban vegyen részt. 88%-uk fiúgyermek. Néhány eset, amiről az ENSZ pontos ismeretekkel rendelkezik:
- A Kongói Demokratikus Köztársaságban 631 gyermeket soroztak be, közülük 91 lányt és 540 fiút.
- Irakban az Egyesült Nemzetek Szervezete 39 olyan toborzás esetét ellenőrizte, amelyben csak fiúk vettek részt. 902 gyermeket, köztük 850 fiút vettek őrizetbe Irakban olyan fegyveres csoportokban, mint például az ISIS.
- A Szomáliában a toborzott gyermekek száma drámaian emelkedett 2018-ban, 2228 fiúra és 72 lányra.
- Bizonyíték van arra is, hogy Dél-Szudánban 365 fiút és 88 lányt,
- Szíriában pedig 670 fiút és 136 lányt soroztak be.
A fiúkat gyakrabban érinti a gyermekmunka (88 millió fiút és 64 millió lányt), különösen Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében nagy a nemek közötti egyenlőtlenség, Guatemalában például 35%-a dolgozik a fiúgyermekeknek és 16%-a lánygyermekeknek.
Míg az alapfokú oktatásból a lányok, addig középfokú oktatásból a fiúk szorulnak ki nagyobb arányban. 30 millió lány és 32 millió fiú hiányzik az középfokú oktatás alsó szintjéről. Főleg Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében jellemző, hogy több lányt íratnak be középiskolába, mint fiút. Az ok feltehetően a gyerekmunka.
Az kísérő nélküli kiskorú menekültek között (akiket útnak indítanak otthonról, vagy elszöknek) nagyobb arányban vannak a fiúk. 2017-ben a mediterrán útvonalon Görögországba érkező kiskorúak 59 százaléka fiú volt. Az Olaszországba érkező gyermekek és fiatalok 93 százaléka fiú volt, többségük szüleik kísérete nélkül érkezett.
Gyakrabban éri halálos kimenetelű erőszak a fiúkat, mint a lányokat. Az UNICEF jelentése szerint 100 000 kamasz fiúból (10–19 éves) 36 hal meg erőszak következtében a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, szemben a 24 lánnyal. Ez a magas szám elsősorban a szíriai, iraki és jemeni konfliktusoknak tudható be. Latin-Amerikában megdöbbentően sok az emberölés a fiúk ellen: 100 000, 10 és 19 év közötti fiúból átlagosan 38-at ölnek meg (ezzel szemben 100 000 lányból 5-öt).
Az egészségügyileg nem indokolt nemi szervcsonkítás (körülmetélés) a világon minden 3. fiút érint, vagyis évente több mint 46 millió fiút. A leggyakoribb a muszlim országokban, Izraelben, Dél-Koreában, az Egyesült Államokban, valamint Délkelet-Ázsia és Afrika egyes részein.
Számos fejlődő országban a csecsemőhalandósági ráta a fiúk esetében magasabb, csak a fejlettebb térségekben (Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Ausztáliában és Új-Zéldandon) és Dél-Kelet-Ázsiában nincs jelentősebb különbség a nemek között. Például Afganisztánban 1000 élőszülött lány közül 59 hal meg, míg 1000-ből 66 fiú. (A világon a gyermekek halálozási aránya lányoknál 36 ezrelék, fiúknál 41 ezrelék).
A fiúk gyakrabban alultápláltak szinte minden olyan országban, ahol rendelkezésre állnak adatok, nagyobb valószínűleg alacsonyabb fejlettségűek, mint a lányok. Vannak továbbá olyan társadalmi problémák is, amik a fiúkat is érintik (bár a lányokhoz képest kevésbé) mégis a közvéleményben elterjedt tévhit, hogy ezek csak a lányokat sújtják. Ilyen például a gyerekkori kényszerházasság: számos országban a fiúknak több mint 10%-a 18 éves kora előtt házasodik (pl. Kuba, Nepál, Marshall-szigetek, Honduras, Nauru stb.). A következmények a fiúk számára is súlyosak: túl fiatalon kényszerítik őket felnőtt szerepbe, hirtelen és felkészületlenül válnak családfenntartóvá, ami miatt kikerülnek az oktatásból és a munkalehetőségeik is korlátozottá válnak.
A fiúk helyzete Magyarországon
A Magyarországon született fiúk többnyire szerencsésebb helyzetben vannak, hiszen a fentebb felsorolt társadalmi problémák többsége nem, vagy csak kisebb mértékben érinti őket, mint a világ más részein élő fiúkat. Ettől függetlenül sajnos Magyarország sem jeleskedik a fiúk egyenlő esélyeinek megteremtésében. A fiúk az oktatási rendszer minden szintjén hátrányban vannak Magyarországon. Rosszabb jegyeket kapnak, gyengébb szövegértési kompetenciákkal rendelkeznek, nagyobb arányban küzdenek beilleszkedési, magatartási, írási, olvasási nehézségekkel. A fiúk, többségben vannak az évfolyamot ismétlők között, egyaránt alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban, így nagyobb arányban kerülnek ki alacsony iskolázottsággal az oktatási rendszerből. Már 11-12 éves korukra kevésbé motiváltak a lányokhoz képest (ekkorra már 17%-al több lány szeretne diplomát szerezni, mint fiú). A diplomaszerzés arányaiban is tükröződik a nemek közötti egyenlőtlenség: ténylegesen 46%-al több nő szerez diplomát, mint férfi).
A férfi minták hiányoznak a fiúk életéből. Gyermekkorban a lányokhoz képest lényegesen kevesebb lehetőséget biztosít a magyar társadalom arra, hogy saját nemükhöz tartozóktól mintákat kapjanak, mind a családban, mind a gyermekekkel foglalkozó intézményekben. Gyedre mindössze az apák 8%-a megy el, pontos adat nincs arról, hogy az összes igénybe vett idő hány százalékát töltik az apák gyeden, de ez jó eséllyel az 5%-ot sem éri el és a gyermek későbbi életszakaszában is igaz, hogy a férfiak töltenek kevesebb időt a gyermekkel, válás esetén pedig jellemzően az apa még inkább háttérbe szorul. A gyermekkel foglalkozó intézmények területén is hasonló a helyzet, például az óvodákban 0,4%, az általános iskolákban 13% a férfi pedagógusok aránya.
A fiúk gyakrabban válnak az erőszak áldozatává. Mind az Országos Kriminológiai Intézet legutóbbi 2005-ös családon belüli erőszakot vizsgáló átfogó kutatása, mind a Belügyminisztérium legfrissebb bűnügyi statisztikai adatai szerint a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak kétharmada fiú. Virág György pszichológus, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese szerint a fiúk fizikai bántalmazása része a “kultúrának”, ezzel a módszerrel kívánja eléri a társadalom, hogy a fiúk a férfiaktól elvárt társadalmi szerepnek megfeleljenek. Ennek nemcsak az a része, hogy bántalmazzák őket, de beszélniük se lehet erről. El kell viselniük és titokban kell tartaniuk a sérelmeikett és a fájdalmaikat.
A magyar fiúkat nem csupán a merev nemi szerepek és elvárások sújtják, de az is, hogy nincsenek fiúk egyenlőségét elősegítő államilag finanszírozott programok sem. A kormány például társadalmi programokkal támogatja, hogy a nők szerepe növekedjen azokon a területeken, ahol hagyományosan alulreprezentált a lányok, nők részvétele (például például a Nemzeti Tehetség Program ezzel kapcsolatos pályázatai lehetőségei), ugyanakkor semmilyen támogatást nem biztosít ahhoz, hogy a férfiak szerepe növekedjen a pedagógia területén, vagy más területeken, ahol férfiak alulreprezentáltak. A támogatás hiányán túl ennek üzenete is van, mégpedig, hogy a férfiak ezen területeken való szerepvállalása nem fontos, ami még inkább gátolhatja a fiúkat, hogy ilyen területeken tervezzenek karriert.
- Változásra van szükség
A fenti statisztikák arra mutatnak rá, hogy a fiúk még mindig mindennapos élményként élik meg a diszkriminációt és az erőszakot. Abban, hogy ezek a nemek közötti egyenlőtlenségek léteznek a társadalmunk szinte minden alapvetően fontos területe hozzájárul. Szerepe van ebben a családnak, a gazdaságnak, az oktatási rendszernek, a politikának, a médiának és a civil szférának is. Fontos, hogy olyan társadalomkritikai nézőpontból vizsgáljuk meg ezeket a területeket, hogy működésük milyen módon járul hozzá a különbségek kialakulásához és olyan célokat fogalmazzunk meg, amik a nemek közötti egyenlőség irányába indítanak el változásokat.
A Fiúgyermekek Világnapja azt a célt szolgálja, hogy ehhez kapcsolódóan tudatosítsuk a fiúgyermekeket érintő hátrányos megkülönböztetés létezését, káros hatásait és hogy ösztönözzük a társadalmi szereplőket, döntéshozókat arra, hogy maguk is tegyenek a változásért. Egy nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalomban a fiúknak is joguk van
- az egyenlő bánásmódhoz az élet minden területén,
- ahhoz,hogy ne kényszerítsék őket háborúba, gyermekmunkára, vagy migrációra,
- az egyenlő oktatáshozés az egyenlő életesélyekhez,
- illetve az erőszakkal és a nemi szerv csonkítással szembeni védelemhez.
Mindehhez kapcsolódóan joguk van ahhoz, hogy a médiában megjelenjenek az ő perspektíváik is, valamint ahhoz, hogy a társadalom – a neveléshez és a politika eszközeivel,- elősegítse és biztosít sa mindezt számukra.
Fontos, hogy a társadalom minden tagja ennek megfelelően bánjon a fiúkkal. A politikai szereplők a fiúkat sújtó társadalmi hátrányok leküzdését elősegítő programokat képviseljenek, amédia képviselő tájékoztassák a nyilvánosságot ezekről a problémákról, az e területeken illetékes civil szerveetek, pedig vegyék figyelembe ezen problémák nemi szempontjait is tevékenységük során.
A fentiekre való tekintettel kérjük, hogy idén Május 16.-án önök is irányítsák rá a magyar társadalom figyelmét erre a Fiúgyermekek Világnapjára és a fiúkat sújtó társadalmi problémákra. Amennyiben szükségük lenne további információra, adatokra a témában, örömmel állunk rendelkezésükre mi is.ű
Tisztelettel,
a Modern Férfipolitikáért Mozgalom képviseletében,
Szujó Flórián
* A nemzetközi adatok többnyire Ninja Charbonneau, az UNICEF Deutschland sajtóreferensének cikkén alapulnak, ahol más forrást használtam az külön is hivatkozva van
Tovább az eredeti cikkre: Fiúk helyzete a világban
