Ellátási problémákat okozhat a lassuló globalizáció

A gazdasági globalizáció hozzájárult a folyamatos növekedés 30 éves időszakához, amely több mint 1 milliárd ember életszínvonalát emelte. De mit is jelent a globalizáció 2022-ben? A virtuális világ hiperkonnektivitásának idején ez a fizikai világ deglobalizációjának korszaka lesz? Többek között erről beszélgetett Loic Tassel, a Procter&Gamble európai elnöke más nagyvállalati vezetőkkel és gazdasági szakértőkkel az idei Világgazdasági Fórumon.

A davosi Világgazdasági Fórum Kongresszusi Központjában megrendezett panelbeszélgetésen a globalizáció jövője volt a kiemelt téma, és a nagyvállalatok vezetői arra figyelmeztettek, hogy a globális ellátási lánc megszakadása és a geopolitikai feszültségek befektetési stratégiáik újrakalibrációjához vezethetnek. Az orosz-ukrajnai háború széleskörű következményei, a világgazdasági kilátások borúsabbá válása és a globális ellátási láncokban a Covid-19 világjárvány okozta zavarok arra késztetik a vállalatokat, hogy újraértékeljék globális lábnyom-stratégiáikat.

„Most még fontosabbá vált az ellátási lánc költségeinek és rugalmasságának figyelembe vétele. A számítások rámutattak, hogy a korábbinál regionálisabb ellátási láncot keresünk” – mondta a Loic Tassel, a P&G európai elnöke. A tengeri konténerszállítás jelentős fennakadásai – különösen Kína legnagyobb kikötőjéből, Sanghajból, amely továbbra is zárva van a Covid-19 fertőzések közelmúltbeli megugrása miatt – felgyorsították a vállalatok azon terveit, hogy régióssá tegyék ellátási láncukat. A P&G célja, hogy az általa Európában értékesített termékek több mint 90%-át a kontinensen belül állítsa elő.

Tassel ugyanakkor üdvözölte a globalizációt, mondván, hogy enélkül fogyasztók milliárdjai nem juthattak volna hozzá kiváló minőségű, megbízható és innovatív termékekhez. A jelenlegi klímát figyelembe véve azonban elmondta, hogy a globalizáció átmenetileg megtorpanhat, és megjegyezte, hogy a vezetők felelőssége továbbra is annak biztosítása, hogy a globalizáció a fogyasztók alapvető érdekeként folytatódjon.

„A globalizáció jól működött; amiről itt beszélünk, az csak az ellátási lánc némi regionalizálása, alapvetően az újonnan azonosított korlátok miatt, ami leginkább a globális szállítás megbízhatóságának hiánya” – mondta Tassel. Hozzátette, hogy a fenntarthatóság szempontjából is számottevő jelentőségű, ha a fogyasztás közelebb kerül a termeléshez, ami jelentősen kisebb szénlábnyomot jelent.

Más vezetők is aggodalmukat fejezték ki a globális ellátási láncokra nehezedő korlátok miatt, de megjegyezték, hogy a makrotémák, mint például a változó demográfiai szerkezet és a technológiai fejlődés továbbra is előmozdítják a globalizációt.

A Fórum egy másik nagy jelentőségű panelbeszélgetésén Loic Tassel a WWF, az Alliance to End Plastic Waste és az AIM, az Európai Márkák Szövetsége képviselőivel arról beszélgetett, hogyan biztosítható a körkörös gazdasági modell életképessége a műanyagválság kezelésével párhuzamosan.

Rámutattak, hogy a hulladékipar forradalmasításához az értékláncoknak innovatív koncepciókat és körkörös tervezést kell magukévá tenniük – az intelligens válogatástól és a digitális vízjelektől az újrafelhasználható csomagolásig és a szénlábnyom csökkentéséig. Mivel a viselkedésbeli változás önmagában nem vezet elég gyorsan a nullához, a műanyaghulladék felszámolásához rendszerszintű változásra, globális együttműködésre van szükség.

Jacob Duer, az Alliance to End Plastic Waste elnöke hangsúlyozta, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatban azonnali sürgős intézkedésekre van szükség, amely magában foglalja a tőke katalizálását egyrészt a körforgásos megoldásokhoz szükséges jelentős finanszírozási hiányok megszüntetésére, másrészt a gyors és nagyszabású piacra jutásra. Ide tartoznak olyan megoldások, mint a digitális vízjelek bevezetésére indított kezdeményezés, a HolyGrail 2.0 projekt.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a körforgásos akadályok az értékláncon átívelő résztvevők összehívásával kezelhetők és küzdhetők le, lehetővé téve a nagyarányú átalakulást.