„Egy megbízói ártárgyalás sohasem sétagalopp” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped ügyvezetőjével

„Egy megbízói ártárgyalás sohasem sétagalopp” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped ügyvezetőjével olvasható a z közlekedésvilág.hu weboldalán.

A depórendszer országossá bővítésével, minőségi és korrekt szolgáltatásnyújtással stabilan áll a…

A teljes cikk itt olvasható:
„Egy megbízói ártárgyalás sohasem sétagalopp” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped ügyvezetőjével

Ahogy a z közlekedésvilág.hu beszámolt ma róla:

A depórendszer országossá bővítésével, minőségi és korrekt szolgáltatásnyújtással stabilan áll a lábán az Indián-Sped. Szabó Gábor ügyvezető a nehézségek ellenére bizakodó, szerinte a kemény munka és a partnerekhez való hozzáállás a piaci sikerek kulcsa.

– Úgy alakul ez az év, ahogy tavaly ilyenkor eltervezte?

– Az idei első fél év körülbelül hozta az előirányzott eredményeket, tehát 10–15 százalékkal nőtt az árbevételünk. Bár június vége felé már némi visszaesést – kisebb áruforgalmat, kevesebb értékesítést – tapasztaltunk, sőt, augusztusban és szeptemberben még jelentősebb áruvolumen-csökkenéssel kellett szembenéznünk a piacon. Emiatt a III. negyedévben „csak” alig 10 százalékkal tudtuk bővíteni a forgalmunkat. Tavasz elején még úgy láttam, hogy 2025 végére elérhetjük a 2 milliárd forintos árbevételt, de a jelenlegi számok alapján már szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Vannak terveink, szeretnénk fejlődni, de napi szinten ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, mint az elmúlt két évben.

– Kiszámíthatatlan a piac, váratlan dolgok adódnak a napi munkavégzés során?

– Igen! Akár egy műszaki meghibásodás, egy vagy több autónál egyszerre, vagy említhetném a betegségek miatti humánerőforrás-hiányt, a gazdasági recessziót egyes ágazatokban, a megbízóknál – főleg az autó- és építőiparban, amelyek számunkra kiemelt piacok – az árumennyiség csökkenését; ezek mind gyengítik a mi pozícióinkat. Ugyanakkor a Budapest Airport árutonnában mért cargoforgalmának hatalmas bővülése bennünket is húz, extra megbízásokat kapunk, napi rendszerességgel kérnek tőlünk árajánlatokat. Látszik, hogy rendeződik a piac, ami valamelyest pótolja az építőipar gyengélkedése miatt kieső bevételeinket. A jelenlegi körülmények és lehetőségek figyelembevételével a tavalyi évhez képest 15–20 százalékos árbevétel-növekedéssel már elégedett lennék. Ez nem túlzott optimizmus, mert az október, november minden évben erős. A kollégáim is nagyon sokat dolgoznak, a legkisebb ügyfelünktől a legnagyobbig mindenkihez ugyanazzal a segítőszándékkal állnak hozzá. Az irodában dolgozók mellett természetesen a gépkocsivezetőkre és a raktárosokra is figyelek. Örülök, hogy gyakran még egymásnak is segítenek. Igyekszem minden munkatársamat motiválni, leginkább azzal, hogy jó a kedvem, kedvesen szólok hozzájuk, ha kell, együtt poénkodunk. Persze a munkának menni kell és megy is, amihez rengeteget hozzátesz a jó munkahelyi légkör.

– Mi a fő kihívás, amivel jelenleg szembe kell nézniük a piacon?

– Egyértelműen a hatalmas költségemelkedés, aminek csak egy részét tudtuk áthárítani a megbízókra. A piacon maradásnak azonban nemcsak a megfelelő fuvardíjak jelentik a zálogát, legalább ennyire fontosak az innovatív megoldások. Azok a cégek lesznek sikeresek a jövőben, amelyek akarnak és tudnak is megújulni és egyszersmind újításokkal bővíteni a szolgáltatásaikat. Amelyek nagyobb információhalmazzal látják el a megbízóikat, jobb kommunikációt képesek kialakítani a partnereikkel, valamint gyorsabban, megbízhatóbban, pontosabban tudnak teljesíteni – mindezt maximális költséghatékonyság mellett.

– A költségek áthárítása eddig nem okozott gondot…

– Sohasem sétagalopp egy megbízóval történő tárgyalás, főleg, ha az árakról van szó. Ez egy többtényezős játszma, de a legfontosabb, hogy fuvarozó és ügyfél legyenek partnerek az együttműködésben. Közösen keressék a legjobb, mindkét fél számára előnyös megoldásokat, hiszen egyik is, másik is akkor tud fejlődni, ha kölcsönösen támogatják egymást: a megbízó fuvarfeladatokkal a szolgáltatót, ő pedig a munka szakszerű elvégzésével. Igazából a kiegyensúlyozott partneri kapcsolaton múlik mindkettőjük boldogulása. Ha ez megvan, akkor haladunk előre, húzzuk egymást.

– Hány megbízónak dolgoznak?

– Továbbra is megvan az a több mint 100 ügyfelünk, akik stabilitást adnak a mindennapi működésünkhöz. Ez a biztonságos és kiszámítható háttér elengedhetetlen a munkánkhoz. Ugyanakkor folyamatosan próbáljuk bővíteni a megbízóink számát. Az utóbbi időben egyre több megkeresést kapunk futárszolgálati munkára, illetve egyre több tenderre hívnak meg nagyobb cégek. Figyelek arra, hogy ne vállaljam túl magam, csak olyan munkára mondok igent, amiről biztosan tudom, hogy az Indián-Spedtől megszokott magas színvonalon el tudom végezni. Ezért már előfordult, hogy visszautasítottam egy felkérést, de sikerült megértetnem az ügyféllel, hogy az adott feladatban nem tudunk partnerek lenni, és ajánlottam neki más piaci szereplőt. Arra is volt példa, hogy egy ilyen „elutasított” megbízó megkeresett egy másik munkával – és egymás tenyerébe csaptunk.

– Hol tart a depórendszer kiépítése, és beváltotta a hozzá fűzött üzleti reményeket?

– Nyugat-Dunántúlon, veszprémi bázissal február közepe óta működik a kihelyezett alvállalkozói kör, amit a költséghatékonyabb működés, a gépkocsivezető-utánpótlás nehézségeinek kiküszöbölése és a nagyobb országos lefedettségünk biztosítása érdekében indítottunk el. Néhány hónap alatt ezt a struktúrát vittük tovább a Dunántúl déli részén egy bonyhádi depó kialakításával, illetve nemrég kapcsoltuk be Északkelet-Magyarországot Nyíregyháza központtal. Még idén szeretnénk elindítani a depórendszert Csongrádon vagy Kiskunfélegyházán és környékén, attól függően, hogy hol tudunk megbízható alvállalkozót találni, majd Miskolcon. A lefedettség tehát egyre nő, belátható időn belül egy Záhonyt, Kisvárdát, Karcagot, Szentest, Kecskemétet, Csongrádot (vagy Kiskunfélegyházát), Dunaújvárost, Dunaföldvárt, Veszprémet, Zalaegerszeget, Szombathelyt és Mosonmagyaróvárt magába foglaló depórendszerrel büszkélkedhetünk majd.

– Milyen előnyei és kockázatai vannak egy ilyen alvállalkozói struktúra működtetésének?

– A konstrukció legnagyobb előnye, hogy kevesebb állománnyal, kevesebb autóval jóval több fuvart tudunk elvállalni. Az alvállalkozóink Indián-Sped-es szoftverrel és know-how-val áruterítő szolgáltatást végeznek. Saját kapacitást csak dedikált munkáknál veszünk igénybe, amelyeknél úgy látom, hogy az ügyfél-elégedettséget jobban szolgálja, ha „indiános” autó szállítja az árut, vagy költséghatékonysági szempontok (például útdíj) miatt így éri meg nekünk. Az is számít, hogy ki a megbízó, szükséges-e vámkezelés, mennyire speciális a feladat; például egy ADR-es munkára a saját képzett gépkocsivezetőmet küldöm. A depós struktúra működtetése a sok előnye mellett kockázatokat is rejt magában, igyekszünk ezeket minimalizálni, eddig sikerrel. Folyamatosan monitorozzuk az alvállalkozói teljesítéseket, ugyanazt a szolgáltatási minőséget követeljük meg, mint az összes munkatársunktól. Nagyon fontos azonban, hogy ugyanazzal a partneri hozzáállással közelítünk az alvállalkozók felé, mint a megbízóink felé, hiszen a jó együttműködés őket és minket is előrevisz.

– Miként alakul jelenleg a fuvarozói és a szállítmányozói forgalmuk?

– Az imént vázolt új struktúra beindításával emelkedtek a speditőri tevékenységből származó bevételeink, ma a cég összforgalmának kb. 20 százalékát teszik ki. Az európai színtéren is erősödünk, Angliától a Balkánig, most készülök felvenni egy kollégát kifejezetten nemzetközi fuvarszervezői feladatok ellátására. Emellett egy litván és egy svéd cég áruját is kezeljük, amelyek Magyarország felé irányuló gyűjtőfuvarozást végeznek.

– A flotta összetételében történt-e valamilyen változás?

– A furgonok száma változatlan, megvan a 24 tonnás tandemszerelvény is, viszont eggyel több 12 tonnás járművel dolgozunk, és év végéig a meglévő mellé érkezik 2 újabb elektromos furgonunk. Az e-autót a városi logisztikában használjuk, főleg Budapest V. és VI. kerületében. Egy töltéssel 260 kilométer megtételére képes, az irodaépületünkre szerelt napelemrendszer segítségével a telephelyünkön töltjük. Az autó többféle munkára alkalmas, de raklapos szállításra nem. A két új e-furgon már raklapokat is tud majd szállítani, és mivel a hatótávjuk eléri a 400 kilométert, például egy tatabányai vagy egy kecskeméti túrát is meg lehet velük csinálni. Jövőre egy nagyobb flottafrissítésben gondolkodom.

– A kemény munka és a szaktudás mellett mi kellett még ahhoz az elmúlt 20 évben, hogy piaci tényező maradjon az Indián-Sped?

– A szakmában az Indián-Spedet üzletileg korrekt partnernek tartják, amelyik lelkiismeretesen elvégzi a munkát. Munkatársi meetingeken mindig azt mondom a kollégáknak, hogy az én mentalitásomat kövessék: igyekezzenek minél jobban dolgozni, minél több energiát belefektetni a munkába, és tanuljanak meg mindent a szakmáról! És soha ne hagyjanak cserben se céget, se embert!

 

Dékány Zsolt

Tovább az eredeti cikkre: „Egy megbízói ártárgyalás sohasem sétagalopp” – interjú Szabó Gáborral, az Indián-Sped ügyvezetőjével

Vélemény, hozzászólás?