Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is az OPERA következő évadának kamaraművésze olvasható a bdpst24.hu weboldalán.
A Magyar Állami Operaház a 2022. június 25-én megrendezett Csillagóra évadzáró…
A teljes cikk itt olvasható:
Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is az OPERA következő évadának kamaraművésze
Ahogy a bdpst24.hu beszámolt ma róla:
A Magyar Állami Operaház a 2022. június 25-én megrendezett Csillagóra évadzáró gálán jutalmazta az eltelt évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit. Összesen 24 bemutató, 78 cím, 436 nagytermi és 42 kamaraelőadás, valamint több mint 260 gyermek- és ifjúsági program szerepelt a dalszínház elmúlt, 2021/2022-es Újranyitó évadának kínálatában. Bár az OPERA évada hagyományosan a Csillagóra-gálával ér véget, az újranyitott Operaház klimatizált nézőtere egészen július végéig várja a közönséget.
Az operavilág legrangosabb kitüntetésének számít – különösen német nyelvterületen – a Kammersänger-cím, amelyet az OPERA vezetése tíz éve honosított meg a magánénekeseknek odaítélhető „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” cím létrehozásával. Az elismerés kiemelt honoráriummal párosul a következő évadok főszerepei kapcsán, így az aktív szólisták iránti megbecsülést kívánja kifejezni, értékelve tehetségüket és teljesítményüket. A balettművészek körében azonos célt szolgál a „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” cím, amely a francia balett hagyományaiból táplálkozik.
Az opera és a balett műfaját egyaránt jelképező, hattyút formázó Herendi porcelán díj kitüntetettjeinek egyike Cser Krisztián. A szegedi születésű basszista 2007-ben debütált az OPERÁ-ban. A többek közt Melis György-díjjal, Székely Mihály-emlékplakettel, valamint Magyar Arany és Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett énekes az idei évadban Plácido Domingo partnereként alakította Fiescót (Simon Boccanegra), két produkcióban is játszotta Figarót (Figaro3; Figaro lakodalma), közreműködött a Messiás című oratórium koncertszerű és szcenírozott változatában, és színpadra lépett A cremonai hegedűs (Ferrari mester) és A Tündérkirálynő (Költő) című előadásokban is, utóbbiban bravúros beugrásokkal. A nyár folyamán Cser Krisztián ugyancsak fellép az OPERA Az álarcosbál (Horn) és A varázsfuvola (Sarastro) c. produkcióiban, a következő évadban pedig a Messiás, Az álarcosbál és a Figaro3 mellett a prokofjevi Háború & béke magyarországi bemutatójában Dolohov és Jacquot, a Hunyadi Lászlóban Gara nádor, a Siegfriedben a Vándor, az Ariadné Naxosz szigetén c. Strauss-darabban pedig Truffaldin karakterét formálja meg.
Szintén az OPERA kamaraénekesi címének birtokosa mostantól Szántó Andrea. A berettyóújfalui születésű mezzoszoprán diplomaszerzésének évében, 1997-ben debütált az OPERÁ-ban majd csaknem másfél évtizedes németországi társulati létet és gazdag repertoár felépítését követően tért vissza a budapesti dalszínházba. Az elmúlt évadban a Carmen, a Parsifal és Az istenek alkonya bemutatóiban Carment, Kundryt és Waltrautét alakította, valamint közreműködött a Poppea megkoronázása előadásaiban (Ottavia). A következő évadban ismét látható lesz idei premierszerepeiben, emellett Waltrautét A walkürben is megformálja, míg a Háború & békében Marja Ahroszimov és Mavra Kuzjminicsna szerepében lesz látható.
Ugyancsak kamaraénekesi címmel díjazta az OPERA Rácz Rita művészetét. A szegedi születésű szoprán 2008-ban mutatkozott be a Magyar Állami Operaházban, főként karakterszerepekben nyújtott, mélyen átélt és kidolgozott alakításait azóta számos kitüntetéssel, többek közt Magyar Bronz és Magyar Ezüst Érdemkereszttel is elismerték. Az elmúlt évadban közreműködött a Farsangi lakodalom (Stanci) és a Szöktetés a szerájból (Blonde) bemutatójában, címszerepet énekelt a Tündérkirálynő című opera noir produkcióban, valamint részt vett A Mester és Margarita (Hella), a szimfonikus István, a király (Gizella), továbbá a koncertszerű és a szcenírozott Messiás előadásokban. A következő évadban az Orpheusz & Eurüdiké-bemutató női címszerepe mellett ismét feltűnik a Farsangi lakodalom, az István, a király, a Szöktetés a szerájból, a Messiás, valamint a Carmina Burana előadásain.
A „Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” címet a következő évadban Balázsi Gergő Ármin principál viselheti. A Magyar Táncművészeti Főiskolán 2014-ben végzett művész hamar a Magyar Nemzeti Balett egyik vezető szólistája lett. A számos elismeréssel, köztük Magyar Bronz Érdemkereszttel és a Nagy alakítás díjjal is kitüntetett táncművész az elmúlt évadban Rudolf trónörököst alakította a Mayerling premierjén, valamint közreműködött a Paquita-szvit és Sad Case-bemutatójában. Emellett főszerepeket táncolt a Giselle (Albert), A diótörő (Herceg) és A vágy villamosa (Stanley) című produkciókban, továbbá szerepelt a Párizs lángjai (Antoine Mistral), a Don Juan és az Etűdök című előadásokban is. Az együttes egyik vezető férfi táncosaként a következő évadban eltáncolja A csodálatos mandarin címszerepét, főszerepet alakít A makrancos Kata (Petruchio), A hattyúk tava (Siegfried) és a Don Quijote (Basil) című produkciókban, közreműködik a Petite mort, a Sylvia-pas de deux, a Téma és variációk, A tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude, a Trois Gnossiennes és a Trójai játékok című egyfelvonásosokban, valamint újra látható lesz a Mayerling, A vágy villamosa, A diótörő, a Paquita-szvit és a Sad Case előadásaiban is.
A „Magyar Állami Operaház Zenekarának Kamaraművésze” címet Polonkai Judit, az együttes szóló I. fagottosa vehette át, aki 1996 óta tagja az OPERA zenekarának. Példamutatóan elkötelezett munkáját, biztos hangszeres tudását és a szólista feladatokban nyújtott kiváló helytállását korábban Ferencsik-emlékplakettel is elismerte az intézmény. A „Magyar Állami Operaház Énekkarának Kamaraművésze” címben a bariton szólamból Fekete Károly részesült, aki 2013 óta az OPERA tagja. Sass Sylvia tanítványa korábban magánénekesként tevékenykedett itthon és Franciaországban. A több nyelven beszélő, kiváló muzikalitással rendelkező énekművész a kisebb szólószerepeket is magas színvonalon valósítja meg, emellett hivatástudata, intelligenciája és emberi kvalitásai révén is az Énekkar köztiszteletben álló tagja. A Magyar Nemzeti Balett Kamaraművésze címet Takamori Miyu érdemelte ki, aki a Magyar Táncművészeti Egyetem elvégzése után 2018-ban tánckari művészként lett az együttes tagja, az idei évadtól pedig grand sujet-ként táncolja nagy elhivatottsággal és tehetséggel a klasszikus, neoklasszikus és a kortárs repertoár fő- és karakterszerepeit. Idén látható volt a Sade Case, a Paquita-szvit és a Tűzmadarak premier-szereposztásában, főszerepet táncolt a Párizs lángjaiban (Jeanne) és A diótörőben (Mária hercegnő), továbbá közreműködött a Cacti, a Chroma, a Hat tánc, a Mayerling, az Örvény, A rosszul őrzött lány és a Tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thill of Exactitude című produkcióban, a jelenleg futó Anyegin előadásokban pedig Olga szerepében vesz részt.
Első ízben részesült kamaraművészi elismerésben az Opera Gyermekkarának egy ifjú tagja, valamint a Magyar Nemzeti Balettintézet egy növendéke. A Gyermekkarból Abebe-Ayele Rafael vehette át a díjat, aki kiemelkedő szorgalma és tehetsége révén nemcsak operaelőadások rendszeres karszereplője, de a Ments meg, Uram! a János vitézke és A makrancos királylány című produkciókban szólistaként is nagy sikerrel mutatkozott be. A Magyar Nemzeti Balettintézet Kamaraművésze Porkoláb Cecília 6. évfolyamos balettnövendék lett, aki tehetségének, alázattal végzett munkájának köszönhetően nagy sikerrel vesz részt fehér hattyúként a KisHattyúk tava előadásában, valamint gyerekszereplőként A diótörő-sorozatban. Az elmúlt félévben mindezeken túl a berlini Táncolimpián, a leccei Domenico Modugno Nemzetközi Balett- és Kortárstáncversenyen és a 30. Spoletói Nemzetközi Táncversenyen is eredményesen képviselte az iskolát.
Hagyományosan a Csillagóra évadzáró gálát megelőzően, bensőséges hangulatú ünnepségen adják át az OPERA azon elismeréseit, amelyeket a dalszínház egykori jeles művészeinek és kiemelkedő egyéniségeinek emlékére alapítottak. Az Eiffel Műhelyház mozdonycsarnokában megtartott eseményen vette át operaházi örökös tagságát és mesterművészi címét elismerő oklevelét ifj. Harangozó Gyula koreográfus, balettművész, a Magyar Nemzeti Balett korábbi igazgatója, aki 2021 novemberében, a Magyar Opera Napja alkalmából megtartott ünnepi bejelentésen nem tudott részt venni. Az Oláh Gusztáv kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész, az OPERA néhai főrendezője, vezető díszlet- és jelmeztervezője emlékére alapított emlékplakettet tehetsége, szorgalma, művészi és emberi magatartása elismeréseként Kovács István operaénekes vehette át. A szombathelyi születésű bassista az idei évadban főszerepet énekelt a Pelléas és Mélisande (Golaud) és a Keresztkantáták bemutatóiban, közreműködött A Mester és Margarita (Pilátus) premierjén, valamint Az arany meg az asszony (Wolfgang), az Edgar (Gualtiero), a Máté-passió (Jézus), a Figaro lakodalma (Almaviva gróf) és A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény (Don Pippo) című előadásokban, jelentkezett önálló Daldélutánnal és beugrással is kisegítette A Nyugat lánya produkcióját, legközelebb pedig Az álarcosbál júliusi előadásaiban lesz látható az egyik összeesküvő, Ribbing szerepében. A karmestereknek és hangszeres művészeknek odaítélhető Ferencsik János-emlékdíjban Nagy Csaba, az OPERA Zenekar trombitaművésze részesült, aki 1994 óta tagja az együttesnek és 2009-ben már átvehette egyszer az elismerést, míg a Komor Vilmos karmester emlékére alapított plakettet Keskeny Ferenc hegedű szólamvezető kapta.
Az OPERA egykori elismert jelmeztervezője előtt tisztelgő Márk Tivadar-emlékplakett idei díjazottja Tihanyi Ildi jelmez- és díszlettervező, aki az idei évadban bemutatott Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) díszleteit alkotta, de ő tervezte korábban A színigazgató és a Lammermoori Lucia jelmezeit, valamint A Rajna kincse díszleteit is. Az Erkel Színház egykori főügyelője, Gela Lajos emlékére alapított plakettet, amelyet az OPERA művészeti támogató területén dolgozó valamely munkatársa kaphat meg, Harangi Mária rendező vehette át, aki 2016 óta az OPERA játékmestere, az idei évadban pedig többek közt a János vitézke című produkció és az O/ENCIA Mona Danival című ifjúsági ismeretterjesztő sorozat színpadra állítása is a nevéhez fűződik az Eiffel Műhelyházban. Az OPERA emellett a Covid-időszak alatti helytállásért külön jutalomban részesítette Barabás Izabella öltöztetőt és Bácskai Tamás kellékest, akik mindketten évtizedek óta a dalszínház elkötelezett munkatársai.
A Magyar Állami Operaház 2021/2022-es évada
17 bemutató, köztük 11 egész estés darab, valamint további 7, korábban csak online közvetített premier, 285 opera-, 106 balett- és 8 színházi nagytermi előadás, 57 féle opera, 19 féle balett és 2 prózai cím, 32 szimfonikus hangverseny, koncert és gálaest, több mint 260 ifjúsági és gyermekprogram, 150 ismeretterjesztő előadás, 4 filmvetítés és csaknem 50 befogadott produkció az OPERA 3 játszóhelyen és további 6 budapesti, 9 vidéki és 1 határon túli helyszínen.
Az OPERA történetének sok tekintetben emlékezes szezonja lesz az elmúlt 138. évad, amely során a dalszínház a COVID-járvány okozta rekordhosszúságú, csaknem másfél éves kihagyás után térhetett vissza megszokott működési keretei közé. A 2021/2022-es Újranyitó évad egyben a csaknem öt évig nélkülözött, színpadtechnikájában megújult és külsőségeiben is felfrissült Andrássy úti Ybl-palota visszatérését is elhozta, valamint megvalósulhatott a Kőbányai úti műhely-, raktár- és próbaközpont, tehát az Eiffel Műhelyház hivatalos átadása is, ahol 2022 júniusától hónaptól további 5 új próbaterem 21. századi, világszínvonalú körülményekkel segíti a művészi műhelymunka kiteljesedését. A két megújult játszóhely ugyanakkor még szembetűnőbbé teszi az Erkel Színház hiányosságait, ezért és az OPERA erőforrásainak hatékonyabb kihasználása érdekében a II. János Pál pápa téri létesítmény régóta esedékes felújításáig befogadó színházi funkciókat lát el, majd – maradva a legnagyobb magyar kulturális intézmény portfoliójában – vegyes programú szolgáltatást nyújt, a remények szerint az évtized közepétől, harmadik harmadától.
Az évad operabemutatói közt szerepelt a Carmen, a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), a Hoffmann meséi, Az ezred lánya, a Farsangi lakodalom, a Pelléas és Mélisande, a Hunyadi László, a Parsifal és Az istenek alkonya. A székesfehérvári Vörösmarty Színházzal partnerségben született meg Az aranyműves boltja, a Forte Társulattal együttműködésben pedig a Keresztkantáták című előadás, míg Beethoven születésének 250. jubileuma alkalmából az István király, Magyarhon első jótevője és az Athén romjai című zenés játékokat is láthatták az érdeklődők.
A bemutatók mellett az OPERA repertoárján szerepelnek az elmúlt évad azon premierjei is, amelyeket csak az online-térben, vagy csak egyetlen maszkos előadás erejéig láthatott a közönség, így az Andrea Chénier, A cremonai hegedűs, a Don Carlos, a Figaro3, a Ments meg, Uram!, A Mester és Margarita, a Salome, a Simone néni, a Szöktetés a szerájból és Az úrhatnám polgár is.
A Magyar Nemzeti Balett a Mayerling című egész estét neoklasszikus előadás mellett a Sad Case és a Chroma című kortárs egyfelvonásosokat mutatta be, de az előző évad online premierjei közül a Párizs lángjai egész estés kosztümös balettet, valamint a Tűzmadarak és a Don Juan című modern koreográfiákat is most láthatták először színházi keretek között a nézők.
Az évad indításaként az Eiffel Műhelyház Kodály parkjában idén Patricia Petibon és Lawrence Brownlee adott koncertet, majd Plácido Domingo Simon Boccanegra, Erwin Schrott Mefistofele, John Lundgren és Stefan Zwarg Barak, Carlo Ventre Don Carlos és Andrea Chénier, Pavel Černoch Florestan, Annemarie Kremer Salome, Angela Nisi Mimì szerepében lépett nagy sikerrel a közönség elé, Sir Willard White pedig a Porgy és Bess és A kékszakállú herceg vára férfi címszerepét is elénekelte, természetesen a mintegy 110 hazai operaénekes szólista oldalán. Az OPERA Zenekar élén a magyar kiválóságok mellett olyan világklasszisok is a pulpitusra léptek, mint David Coleman (Giselle), Pier Giorgo Morandi (Verdi Rekviem), Stefan Soltész (Az árnyék nélküli asszony, Mahler: VIII. szimfónia), Fabrizio Maria Carminati (Az ezred lánya), Sebastian Lang-Lessing (Máté-passió), Frédéric Chaslin (Pelléas és Mélisande) vagy az Anyegint most dirigáló Paul Connelly, míg az Ybl208 hangversenyt a fiatal kora dacára máris világhírű Nánási Henrik vezényelte. A dalszínház emellett Szinetár Miklós rendezőt és címzetes főigazgatót 90., Dózsa Imre balettművész-balettmestert 80. születésnapja alkalmából köszöntötte jubileumi gálákkal, az Opera Gyermekkar pedig 50 éves fennállása alkalmából mutatta be A makrancos királylányt.
Az OPERA rendkívüli figyelmet fordít a jövő opera- és balettszerető közönségének kinevelésére, ezt a célt szolgálja az a több mint 260 gyermek- és ifjúsági program, amelynek legfontosabb helyszíne ugyancsak az Eiffel Műhelyház számos tere. Itt volt látható a Lázár Ervin Program keretében az általános iskola felső nyolcadikosait célzó 60 OperaKoktél-előadás, valamint az olyan új sorozatok, mint az OperaOvi, az O/ENCIA Mona Danival, a János vitézke, valamint az Erre varrj gombot! és a Festéktüsszentő műhelyfoglalkozások. 2022 márciusától mind az OperaKoktél, mind az operaházi nyilvános főpróbákon újraindult OperaKaland-sorozat terén az OPERA új stratégiai partnerre talált az MVM-ben, amely nagyvállalat a 2023/2024-es évadig összesen 100 hasonló előadás létrejöttét támogatja az MVM OperaKaland és az MVM Pikoló Program részeként.
Fotókredit: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Tovább az eredeti cikkre: Cser Krisztián, Szántó Andrea, Rácz Rita és Balázsi Gergő Ármin is az OPERA következő évadának kamaraművésze
