Biden kontra Trump: A tengeri olajplatformok sorsa eldőlhet
Joe Biden amerikai elnök szinte utolsó cselekedeteként, mielőtt Donald Trump átveszi a hatalmat, történelmi döntést hozott: betiltja a tengeri olaj- és gázkitermelést az Egyesült Államok partvidékeinek jelentős részein. Ez az intézkedés nemcsak a természetvédelem zászlaja alatt született, hanem politikai sakkjátszma is, amely Trump jövőbeli terveit már az első lépéseknél akadályozhatja.
Az óceánok védelme: Több mint 250 millió hektár
A tilalom, amely 253 millió hektár óceánt érint, az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidékét, a Mexikói-öböl keleti részét és Alaszka északi vizeit foglalja magába. Biden erre a lépésre a külső kontinentális talapzatról szóló 70 éves törvény nyújtotta jogkör alapján vállalkozott, amely lehetővé teszi számára, hogy meghatározott területeket kizárjon a jövőbeli bányászati és fúrási tevékenységekből.
Az elnök kijelentette, hogy ez az intézkedés összhangban áll az Egyesült Államok klímaváltozási programjával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra az ország földjeinek és vizeinek 30%-át megőrizzék. Biden egyúttal emlékeztetett a 2010-es Deepwater Horizon olajkatasztrófára, amely a Mexikói-öbölben pusztított, és amely ékesen bizonyítja, hogy a fúrási ipar közegészségügyi és gazdasági kockázatai messze meghaladják annak potenciális hasznát.
A politika tengerén: Trump kontra Biden
Ez a döntés különösen jelentőségteljes annak fényében, hogy Donald Trump, az USA megválasztott elnöke már jelezte, hogy vissza kívánja fordítani Biden természetvédelmi és klímapolitikai döntéseit. Azonban egy 2019-es bírósági határozat értelmében az elnökök ugyan rendelkezhetnek a területvédelmi intézkedések meghozataláról, de visszavonni azokat már nem lehet egyszerűen.
Trump korábban maga is a törvény védelmére támaszkodott, amikor megtiltotta a tengeri fúrási jogok értékesítését a Mexikói-öböl keleti részén egészen 2032-ig. Biden most ezt a területet határozatlan időre védi meg, amely megnehezíti Trump szándékainak gyors megvalósítását. Karoline Leavitt, Trump szóvivője szerint Biden döntése „szégyenteljes”, és megismételte Trump kampányígéretét az amerikai energiaszektor fellendítéséről – részletek nélkül.
Egyensúlyozás a gazdasági érdekek és a környezetvédelem között
Biden lépése vegyes reakciókat váltott ki. Az American Petroleum Institute elnöke, Mike Sommers szerint a döntés súlyosan károsítja az amerikai energiabiztonságot. Ezzel szemben az Oceana környezetvédelmi csoport győzelemként üdvözölte a döntést, amely szerintük megvédi a part menti közösségeket és a tiszta halászat jövőjét az elkövetkező generációk számára.
De a kérdés továbbra is fennáll: meddig tudja egy ilyen döntés megállítani a fosszilis energiahordozókhoz való ragaszkodást egy olyan világban, ahol az energiabiztonság és a klímaváltozás elleni küzdelem egymással szemben álló érdekeknek tűnnek?
Rejtett összefüggés: A logisztikai és klímavédelmi szálak
Kevesen veszik észre, hogy a tengeri olajkitermelés tilalmának hatása túlmutat a környezetvédelmen. A döntés lavinaszerű változásokat idézhet elő a globális logisztikai és ellátási láncokban. Az offshore olajkitermelés visszaszorítása ugyanis a tengeri szállítmányozási piac átrendeződését is előidézheti. Egy ilyen döntés nyomán megnőhet a szárazföldi szállítás iránti igény, amely azonban lényegesen több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a hajózás. Ezért a környezetvédelem és a gazdasági szempontok közötti egyensúlyozás nem csupán politikai, hanem globális logisztikai kihívás is.
