Az ingatlanpiacon is drámai fordulatot hozhat a háború

Nagyot változott az első negyedévben a fővárosi újlakáspiac: miközben jelentősen visszaesett az újonnan bejelentett fejlesztések száma, a kereslet még nagyobb lendületet vett, az árak pedig még tempósabban emelkedtek. A Cordia átfogó piackutatásának eredményei szerint az átlagos négyzetméterár immár megközelíti az 1,3 millió forintot, ami negyedével múlja felül az egy évvel korábbit. Az év hátralévő részében még nagyobb kihívások várnak a piacra, hiszen miközben az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a tempós infláció a kínálati oldalt szűkítik tovább annyira, hogy egyes projektek le is állhatnak, addig a keresleti oldalt a zöldhitel-program kifutása, a nehezebben és drágábban elérhető hitelek fogják vissza.

A kedvezményes, 5%-os áfakulcs meghosszabbítása, pontosabban újbóli bevezetése, valamint a családok lakásvásárlását segítő állami támogatások eredményeként 2020 vége és 2021 közepe között ismét felívelt az új projektek keretében meghirdetett lakások száma Budapesten, átmenetileg elérve a 2017-2019 közötti időszak negyedéves átlagát is. Az ezt követő fokozatos lassulást viszont drámai visszaesés váltotta fel 2022 első negyedében – többek közt ez is kiderül Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia által elvégzett átfogó piackutatásból, amely a négylakásosnál nagyobb, fővárosi projekteket elemezte. Az idén január-márciusban bejelentett fejlesztések alig több mint 700 lakás jövőbeni felépítését „ígérték”, ami a 2021 utolsó negyedében mért szint csupán fele, a 2021 közepi, mintegy 2000 darabos értéknek pedig mindössze az egyharmada. Ennél alacsonyabb, 500 lakás körüli negyedéves átlagra legutóbb 2020 első 9 hónapjában volt példa, amikor az áfa újra az általános, 27%-os szintre emelkedett vissza

A 2022 eleji visszaesést alapvetően a nagy lakásszámú fejlesztések hiánya okozta: a piacon lévő projektek 70-es átlagával szemben az első negyedévben meghirdetett fejlesztések egyenként átlagosan mindössze 24 otthon felépítését jelentik.

Az első negyedévben a 23 fővárosi kerület közül 18-ban 25-nél is kevesebb otthont hirdettek meg a fejlesztők, de az újlakáspiaci kínálat derékhadát adó kerületek is igen gyengén teljesítettek. A XI. kerületben csupán 150 új lakás került piacra (szemben az elmúlt év 350-es negyedéves átlagával), a XIII. kerületben 210-et (2021: 430) hirdettek meg, a IX. kerületben pedig egyetlen új projektet sem jelentettek be.

„Büszkék vagyunk arra, hogy megőriztük vezető szerepünket a budapesti újlakáspiacon. Az első negyedévben az eladások 8%-át, illetve a kínálat 13%-át adta a Cordia, amivel mindkét téren megelőztük versenytársainkat a fővárosban” – fogalmazott Földi Tibor, a Cordia International igazgatóságának elnöke.

Előre hozott kereslet is erősítette a vevői oldalt

Miközben a kínálati oldal látványosan gyengült, a kereslet tovább erősödött, mivel a zöldhitel-program keretének közelgő kifutása, az áprilisi választások előtti bizonytalanság és az inflációval kapcsolatos aggodalmak előre hozott vásárlásokat generáltak az első negyedévben. Január-márciusban több mint 2000 újépítésű lakás talált vevőre a fővárosban, ami egyrészt alig marad el az előző negyedévben mért értéktől, másrészt jelentősen meghaladja a 2017-2021-es időszak 1710-es negyedéves átlagát. Az első negyedévben értékesített otthonok közel negyede vagy már elkészült lakás volt, vagy az átadás a következő negyedévre volt várható, további 20% pedig 2022 második felében válik majd beköltözhetővé. Bár a piac területi koncentrációja némileg enyhült, így is a négy legnagyobb kerületre jutott az eladások bő 60%-a: 28%-ot a XIII., 18%-ot a XI., 9%-ot a IX., 7%-ot pedig a III. kerület vitt el. Mindezzel együtt a piacon lévő projektek értékesítettsége március végére elérte a 73%-ot – ilyen magas értékre utoljára 2015 közepén volt példa.

„Trendfordulónak vagyunk tanúi a budapesti újlakáspiacon. Ezt már az első negyedév számai is jelzik, de sajnos a neheze még hátra van, hiszen miközben az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a tempós infláció a kínálati oldalt szűkítik tovább, addig a keresleti oldalt a zöldhitel-program kifutása, a nehezebben és drágábban elérhető hitelek fogják vissza. Várható, hogy egyes projektek is leállnak majd, ezért minden korábbinál fontosabb, hogy a vevők olyan megbízható fejlesztőt válasszanak, amely a múltban minden elkezdett projektjét befejezte és nem hagyta cserben az ügyfeleit” – mondta Földi Tibor. „A keresleti oldal várható gyengülésével párhuzamosan ugyanakkor várakozásaink szerint tovább élénkülhetnek az új vagy újszerű kiadó lakások iránti bérlői igények” – tette hozzá a szakember.

Egyre szűkül a választék

Az új projektek számának csökkenése és a felívelő kereslet nyomán egyre apad a még vevőre váró új lakások száma. A kínálat már 2021 második felében sem tudott lépést tartani a robusztus vevői oldallal, de ez a trend drámai módon felerősödött 2022 első negyedében. Az elérhető otthonok száma az elmúlt év végi 6200-ról idén március végére 4400 alá esett, ami 37%-kal kisebb a 2018-2021-es évek átlagos kínálatánál. Ilyen alacsony készletszintre 2016 eleje óta nem volt példa Budapesten. A múlt év végi szinthez képest a legnagyobb, mintegy 50%-os kínálatcsökkenés a XIII. kerületben következett be, de a XI. kerületben mért 25%-os visszaesés is figyelemre méltó.

A kínálaton belül a már beköltözhető lakások száma is visszaesett: március végén 300, vagyis az egy évvel korábbinál közel 60%-kal kevesebb azonnal birtokba vehető otthon várt vevőre, további 600 pedig a következő félévben készül el.

Öt év alatt dupláztak az árak

A kereslet és a kínálat megbillenése, valamint az építési költségek folyamatos emelkedése az újlakásárak kitartó növekedését eredményezte, ráadásul ez a drágulás 2022 első negyedében számottevően fel is gyorsult. Míg 2021-ben az átlagos negyedéves áremelkedés üteme 4%-ot tett ki, addig idén január-márciusban elérte a 11%-ot, az 1.260.000 forintos négyzetméterenkénti átlagár így 26%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. Az első negyedévben meghirdetett lakások 1.550.000 forintos fajlagos átlagára ráadásul már 57%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Budán tempósabb volt a drágulás és az átlagár is magasabb lett, mint Pesten. A budai oldalon január és március között az átlagár 14%-kal 1.514.000 forintra emelkedett, az éves drágulás elérte a 40%-ot, az újonnan piacra került projektek esetében pedig a fajlagos ár megközelítette a kétmillió forintot. A pesti oldalon mért 1.139.000 forintos négyzetméterenkénti átlagár a múlt év végit 7, az egy évvel korábbit 18%-kal múlta felül, az újonnan meghirdetett fejlesztéseket pedig átlagosan 1.124.000 forintos négyzetméteráron vitték piacra. 2017 első negyedében még 640.000 forint alatt volt az átlagos négyzetméterár Budapesten, vagyis öt év alatt a duplájára nőtt az átlagár.