A Konstancai Kikötő Napja Budapesten olvasható a z közlekedésvilág.hu weboldalán.
A Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián ebben az évben is mintegy…
A teljes cikk itt olvasható:
A Konstancai Kikötő Napja Budapesten
Ahogy a z közlekedésvilág.hu beszámolt ma róla:
A Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián ebben az évben is mintegy 130 főt köszönthettünk, közülük több mint 50-en külföldről, a Duna-menti országokból érkeztek kapcsolatfelvételi céllal. Örömteli, hogy a hullámzó volumenek ellenére is ennyi szállítmányozó- és kereskedőcég lát fantáziát a Konstancai Kikötőn keresztüli exportban és importban.
Az immár XVII. alkalommal megrendezett Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián nyitóbeszédet tartott Gabriel Şopandă, Románia Budapestre akkreditált nagykövete, illetve Mihai Teodorescu, a kikötőt üzemeltető társaság vezérigazgatója. A társaság igazgatótanácsának elnökét, Adrian Daniel Găvruţát pedig már visszatérő vendégként köszönthettük az eseményen. A konferencia levezető elnöke a hagyományoknak megfelelően Erdélyi László, a Konstancai Kikötő magyarországi képviselője volt.
A nyitóelőadást szintén már megszokott módon Daniel Jarnea marketingigazgató tartotta. Az Európai Unió legjelentősebb fekete-tengeri kikötője közismert módon a Dunán is elérhető, amiben továbbra is hatalmas a fuvarozási potenciál – megfelelő vízállás esetén. Egy 4–6 bárkából álló tolt kötelék annyi árut képes elszállítani, mint 280–330 teherautó vagy 177–200 vasúti teherkocsi.
Az ömlesztett tömegáruk fuvarozása tehát vízi úton lehet a leggazdaságosabb – és a legkörnyezetkímélőbb. Míg ugyanannyi üzemanyag felhasználásával a 10 ezer tonnát elszállító bárkákat 370 km-re juttatja el a tolóhajó, addig az 1500 tonnát fuvarozó tehervonat 300 km-re jut, egy 20 tonna áruval megrakott teherautó pedig alig 100 km-t tesz meg. Ez jól mutatja, hogy mekkora lehetőséget hagy ki az Európai Unió azzal, hogy a zöld logisztikára való átállásban nem szánnak jelentősebb forrásokat a belvízi hajóutak fejlesztésére. Mondjuk Románia a maga 1050 km-es dunai szakaszán az EU-tól függetlenül is megépített 4 duzzasztógátat és a 64,4 km hosszú Duna–Fekete-tenger csatornát.
A kikötő a 2023-as rekordforgalmát, ami 92,7 millió tonna volt, tavaly nem tudta felülmúlni, de a 77,5 millió tonnás volumen így is az elmúlt 10 év második legjobb eredménye. A visszaesésben a tengeri és folyami árutömeg csökkenése egyaránt szerepet játszott, de ha árunemenként nézzük, akkor egyértelműen a régió egészét sújtó aszály tehető felelőssé a csökkenésért. Míg 2023-ban 36,2 millió tonna gabonát kezeltek, addig 2024-ben „csak” 27 milliót. Még ennél is jelentősebb a visszaesés az olajos magvak esetében, 9,3 millió tonnáról 3,3 millióra zsugorodott a volumen. A vasérc mennyisége is csökkent, 7,8 millió tonnáról 4,4 millióra, ami a galaci Liberty Steel nehézségeit mutatja. A konténerforgalom azonban továbbra is hasít: tavaly már csaknem 1 millió TEU-t kezeltek, 3 év alatt 1,5-szeresére nőtt a forgalom.
Ami a kikötő magyar forgalmait illeti, a 2023. évi 825 725 tonnás forgalom 2024-ben 1 128 910 tonnára nőtt. Ezen belül a gabonaforgalom mindkét évben 600 ezer tonna körül mozgott. Az aszály miatt azért ebben volt egy 40 ezer tonnás csökkenés, de ezt ellensúlyozták az olajos magvak, amely árufajtából 939 tonna helyett 40 363 tonnát kezeltek. A növekedés egyik forrása az acél-ipari termékek szállítása volt, aminek volumene 5700 tonnáról 127 ezerre nőtt, a másik pedig a trágya, amiből 2711 tonnával szemben 130,4 ezer tonna lett a forgalom.
A kikötő intermodális kapcsolatai évről évre fejlődnek, nem függetlenül a kaukázusi térség és Törökország gazdasági és infrastrukturális fejlődésétől. A Konstanca–Magyarország közötti közvetlen vasúti szerviz ugyan még várat magára, de Románia partiumi része már viszonylag könnyebben elérhető a kikötőből félpótkocsikat és konténereket szállító vonatokkal – ami már a magyar szállítmányozók figyelmét is felkeltheti.
Az érdeklődést növelheti az ún. középső folyosó fejlesztése, vagyis a Konstanca–Georgia (Grúzia) közötti rendszeres hajójáratok, amelyek konténereket, teherautókat és félpótkocsikat egyaránt szállítanak egyre nagyobb volumenben. A Konstanca–Poti között közlekedő járat például 2023 közepén 1 hajóval indult, de ma már 3 járja e viszonylatot (42 órás tranzitidővel). Konstancából Törökország azonban már 12 óra alatt is elérhető hajóval, félpótkocsikkal és teherautókkal – elkerülve a zsúfolt török–bolgár határt.
A kikötő trendérzékeny módon most elsősorban az intermodális hajójáratokhoz kapcsolódó infrastruktúráját fejleszti. Idén áprilisban adták át a 120-as kikötőhelynél az újabb RoRo-terminált, ami a grúz reláció forgalmát hivatott még jobban kiszolgálni. A következő lépésben a vasúti vágányokat vezetik el a hajókig, lehetővé téve a vasúti tehervagonok behajózását is.
A folytatásban Kovács Ákos, az Ekol (DFDS) ügyvezetője előadásában a török–magyar forgalomról beszélt, amelynek értéke évről évre nő – és ezzel párhuzamosan a volumene is. A csaknem 4 milliárd dollárnyi áru mozgatása nagy kihívás a logisztikai cégeknek, lévén mind a közúti, mind a vasúti fuvarozás szűk keresztmetszetekkel terhelt, a légi szállítás pedig rendkívül drága. Így ma a Budapest–Isztambul út kamionnal 3–5 na-pig tart, a határokon való várakozástól függően. E szállítási módot nehezíti, hogy a fuvarengedélyek száma korlátozott. Így lehetne létjogosultsága a vasútnak is, ám a szerb útirány épp átépül, és a románon is vannak vágányzárak, emiatt a tehervonatok 6–8 napig is gurulnak a két ország között. A vasút ráadásul drágább is a közúti fuvarozásnál. Időben egyébként hasonló megoldás a török árukat hajón Triesztbe vinni és onnan teherautóval a célba juttatni. Ezen lehetőségek mellé lépett be a török Karasu–Konstanca közötti komp, ami a közúti fuvarozás szűk keresztmetszetei közül kivált kettőt is: a bolgár–török határt és akár a fuvarengedélyek kötöttségét is, hiszen a nemzetközi fuvarozást egy török belföldi és egy EU-n belüli szakaszra osztja.
A konferencia további részében Horia Mintas, a budapesti román nagykövetség gazdasági tanácsosa előadásában rámutatott, hogy a magyar–román viszonylat áruforgalma 13,3 milliárd eurót tesz ki. A román cégek 7 ezer magyarországi vállalatban tulajdonosok. Ezek sorából kiemelkedik (ismertségben) az eMAG és az Easybox (Sameday). A magyar cégek 15 200 leányvállalatot alapítottak, 1,6 milliárd eurót befektetve, így a román piacon is ismert a MOL, a Richter, az Indotek, a WizzAir, a Bonafarm és az MVM.
A román vasúti piacon jelentős változás áll be az állami CFR Marfa vasútvállalat helyett elindított új társasággal, a Carpatica Feroviar Româniaval (amelynek rövidítése szintén CFR), rögvest be is jelentkezve a vezető szerepre a magyarnál lényegesen polarizáltabb piacon. A társaság mintegy 7 ezer saját tehervagonnal is rendelkezik a 200 mozdonya mellett, amelyekkel szinte minden szegmensben képes saját erőforrásokkal is teljes körű szolgáltatást kínálni. Az új céget és annak vízióját Renata Godja, a cég kereskedelmi igazgatója mutatta be a fórumon.
Végezetül pedig Ruxandra Serescu, a Konstancai Kereskedelmi, Ipari, Hajózási és Mezőgazdasági Kamara vezérigazgatója tájékoztatott a „Maritime Business Week” elnevezésű szakmai eseményről, amit immár IV. alkalommal rendeznek meg Konstancában, idén május 20–23-ig, ami páratlan lehetőséget ad arra, hogy a kikötőben működő, csaknem 1000 cég és a szállítmányozók bővítsék az üzleti kapcsolatrendszerüket.
A SIKER ZÁLOGAI A RÉSZTVEVŐK
A visszajelzések szerint ez a konferencia volt eddig a legsikeresebb mind közül – köszönhetően mindazoknak, akik részt vettek rajta! A Konstancai Kikötő Napja Budapesten konferencián a kikötőt kezelő társaság mellett többek között a következő cégekkel volt lehetőség üzleti kapcsolat felvételére, tárgyalásra B2B-meetingek során: Comvex, Sea Container Services, Silk Route Shipping, T.T.S. Operator, FRIAL és Water Power Energy. Jelen volt még a galaci tengeri-dunai kikötőket kezelő részvénytársaság legfelső vezetése és a Duna–Fekete-tenger csatornát kezelő nemzeti részvénytársaság küldöttsége.
Tovább az eredeti cikkre: A Konstancai Kikötő Napja Budapesten
