A jövő kulcsa: fejleszteni, beruházni, innovatívnak lenni! – interjú György Achilles vállalati pénzügyi tanácsadóval olvasható a z közlekedésvilág.hu weboldalán.
Az ESG sokak számára még mindig szitokszó, amit nem ismernek mélységeiben,…
A teljes cikk itt olvasható:
A jövő kulcsa: fejleszteni, beruházni, innovatívnak lenni! – interjú György Achilles vállalati pénzügyi tanácsadóval
Ahogy a z közlekedésvilág.hu beszámolt ma róla:
Az ESG sokak számára még mindig szitokszó, amit nem ismernek mélységeiben, ezért tartanak tőle, miközben lehetőségek széles tárháza is lehet a vállalkozások számára. Ennek bemutatására alakult a fenntarthatósági rovatunk, amelyben ezúttal pénzügyi szempontból járjuk körül a témát.
– Hogyan került a tanácsadói portfóliójába az ESG?
– A fő csapásirányom a vállalati finanszírozások. Amikor egy vállalkozás beruházást tervez, legyen szó akár eszközbeszerzésről, akár ingatlanfejlesztésről, ennek a pénzügyi menedzsmentjéhez járulok hozzá a tudásommal és ismereteimmel. Egy időben elég nagy hulláma volt a napelemparkok telepítésének, amikor az állam fix díjon, fix időtartamra megvásárolta a megtermelt elektromos energiát. Kihasználatlan mezőgazdasági vagy barnamezős, zöldmezős területeket fejlesztettek, 0,5–1 hektáros területeket építettek be kis naperőművekkel, ennek a finanszírozásában vettem részt. Erre lehetett pályázni, akkor kerültem kapcsolatba egy meglehetősen nagyszámú és széles spektrumú ügyfélkörrel, és ismerkedtem magam is a fenntarthatóság és kiterjesztve az ESG elveivel és lehetőségeivel.
– Mennyire látja árérzékenynek a hazai logisztikai piacot?
– Egy rendkívül árérzékeny szegmensről beszélünk, ahol magasak a költségek, úgy az emberi munka költsége, mint az értékcsökkenés, és gyakorlatilag 0–24-ben rendelkezésre kell állni. A nemzetközi fuvarozás területén pedig ami megtörténhet, az meg is történik, vagyis a kockázatok is nagyok. Ezen ügyfelek részére a finanszírozás egy rendkívül meghatározó dolog, a fuvareszközöket és raktárlogisztikai gépeket gyakorlatilag mindenki lízingeli valamilyen formában – egyébként helyesen. Nem tartom jó megoldásnak megvásárolni ezeket a nagy értékű eszközöket, inkább valamilyen hitelkonstrukcióban érdemes ezeket beszerezni, hiszen bármilyen – önerős vagy pénzintézeti – forrásról beszélünk, annak mindig van forrásköltsége. Erre a szemléletre próbálom rávezetni és képezni is az ügyfeleimet. Az, hogy valakinek van lízingje, vagy épp magas a hitelállománya, az nem egy ördögtől való dolog, és nem kell tőle félni.
– Mi a kulcskérdés egy ilyen jellegű piacon?
– A logisztikai piacon kicsinek lenni nem jó, fontos tehát megtalálni a megfelelő üzemméretet. Ehhez egy komolyan megalapozott és nagyon feszes stratégiát és üzleti tervet kell készíteni, amit szigorú következetességgel kell végigvinni, akár napi szinten is. Mindamellett rendkívül rugalmasnak is kell lenni, állandó igazodással a gyorsan változó piaci feltételekhez. Úgy látom, hogy például innovatív technológiák alkalmazásával lehet költséget megtakarítani. Mondok egy példát: az elektromos teherautó ugyan jelen pillanatban még nem oldja meg a hosszú távú árufuvarozást, de a rövid távút igen, és hiába magas egy e-kamion beszerzési költsége, az üzemeltetése gyakorlatilag hatékonyabb a korábbi dízeles megoldásoknál, és ettől az összeredmény kedvezőbb lesz. Hasonlóképpen az informatikai innovációk is támogatják a különböző üzleti és operatív folyamatokat: a szoftveres megoldások hatékonyabban átlátják a teendőket, és adott esetben sokkal jobban terveznek, mint amire mi magunk képesek lennénk.
– Hogyan lehet meggyőzni a cégeket arról, hogy megéri beruházni, mert hosszú távon ez kifizetődő lesz számukra?
– Úgy tapasztalatom, hogy a vállalkozók alapvetően szeretnének beruházni valamilyen formában, nyitottak a fejlesztésekre: elkelne egy nagyobb és modernebb telephely, korszerűsíteni kellene az energetikai rendszert, hiszen egy ilyen projekt egyfelől hozzáadott értéket fog jelenteni, másrészt pedig farag a hosszú távú fix költségeken. Ebben a helyzetben inkább a félelmüket kell eloszlatni. Jó-e az időzítés? Mennyibe fog ez kerülni? Mennyi idő alatt térül meg? Miért csináljam meg? Ezek a kérdések sorjáznak bennük. Sok pozitív példával és jó gyakorlatokkal kell előhozakodni, kezdve a trendi napelemparkoktól, a jövőbe tekintve az elektromos autókig úgy a fuvarozásban, mint a személygépjárművek piacán.
– Milyen konkrét példákkal illusztrálná a lehetőségeket?
– Vannak olyan uniós programok, amelyek a zöld beruházásokat ösztönzik, mégpedig úgy, hogy forrásköltség nélkül juttatnak ki forrást a vállalkozói szférába, egyszerűen fogalmazva 0 százalék kamattal. Ezek időről időre jelennek, nyílnak meg, akár már a lakossági oldalon is. Jellemzően energetikai fejlesztésekről van szó, amelyek megtakarításait a cégek általában visszaforgatják a vállalkozásaikba, ezáltal növelik a versenyképességüket a piacon. Egy másik példa a befektetésialap-kezelőké, amelyek megújuló energiaforrásokba fektetnek be; az ESG-szabványok mentén működő vállalkozások hozzá tudnak jutni ilyen jellegű forrásokhoz is, ráadásul ebből hozamokra lehet szert tenni, amit gyakorlatilag újra elosztanak. Ezzel egyszerre lehet eleget tenni a társadalmi felelősségvállalás igényének és pénzt is keresni. Hogy ezt ki mire fordítja, az ügyesség kérdése, egy biztos: verseny-előnyhöz jutnak általa.
– Mennyire ismerik ezeket a lehetőségeket a cégek?
– A fentiek jelentőségét itthon, Magyar-országon sokan látják, viszont még nem érzik, a magyar mikro- és kisvállalkozók biztosan nem, míg a nagyvállalatoknál szinte kötelező elem. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom lehozni a témát a mikro-kkv-k szintjére, mert a magyar gazdaságban a foglalkoztatottak döntő hányada náluk dolgozik: családi cégeknél, mondjuk közúti fuvarozóknál. Ezeket rendszerint rendkívül jó szakemberek, jó logisztikusok vezetik – de szakemberek, nem pedig ügyvezetők, pénzügyi vezetők, miközben partnerekhez, ügyvédhez, könyvelőhöz és pénzintézethez járnak. Ilyenkor be kell látni, hogy célszerű külső tanácsadókat alkalmazni. Ez a szemléletformálás nehéz és mindenképpen hosszabb távú feladat. Meg kell értetni, hogy ami évtizedekkel ezelőtt működött, az ma már nem biztos, hogy fog működni, sőt, inkább úgy mondanám, hogy biztos, hogy nem működik. El kell kezdeni másképp gondolkodni és másképp működni, hogy ne saját magunk legyünk a gátjai a cégünk fejlődésének.
– Hogyan állnak a pénzintézetek az ESG-hez?
– Teljes mértékben támogatóan, mind a társadalmi felelősségvállalás oldaláról, mind uniós elvárások okán. A fejlesztések finanszírozása nyilvánvalóan mindig egyedi vizsgálatot igényel. A gyakorlat azt mutatja, hogy többször futunk bele abba, hogy sokkal nagyobbat álmodik a vállalkozó, mint amire valójában képes; ilyenkor némi fékezőerőt kell tanúsítani és még inkább ösztönözni, hogy jusson el a célzott kiindulópontra. Mindenképpen egy egészséges utat kell megtalálni ebben is.
– Mi a legfőbb vállalati pénzügyi tanácsa a cégek számára?
– Ott kezdődik, hogy gazdasági profitra kellene törekedni mindenkinek, nem pedig profitra. Az a fő különbség a kettő között, hogy profitot munka nélkül, például a tőkét állampapírba fektetve is lehet realizálni, de hogy e felett mit lehet elérni munkával, az a gazdasági profit. Tehát a vállalkozások bátran fejlesszenek, beruházzanak és legyenek innovatívak – ez a jövő kulcsa! Ezekhez a projektekhez használják fel a piacon nagy számban rendelkezésre álló, olcsó forrást! Ma ugyanis a vállalkozói szektor részére fix 3 százalékon tudok forrást biztosítani, ami a várható éves inflációt tekintve roppant kedvező, hiszen gyakorlatilag elinfláljuk a kamatot. Ehhez nyilván meg kell keresni a megfelelő lehetőségeket és forrásokat.
NÉVJEGY
György Achilles-t (42) világéletében a pénzügy világa érdekelte, ezért pénzügy szakos szakközgazdászként diplomázott a Tessedik Sámuel Főiskolán 2006-ban, majd 2011-ben egy nemzetközi bankárképzőben szerzett minősített befektetési tanácsadó oklevelet. A diploma mellé kapott egy mérlegképes könyvelői képesítést is, de egy dolgot tudott: könyvelő sose akar lenni. Viszont hozzáadott értékként jól jön ez a tudás, amikor a céges beszámolókból olvas, vagy a tanácsadói munkája során kapcsolatba kerül könyvelőkkel. Az elmúlt bő 2 évtizedben biztosítótársaságoknak és bankoknak dolgozott és dolgozik jelenleg is, illetve mint tanácsadó a piacon aktívan részt vesz a vállalati ügyfélkörben.
Tovább az eredeti cikkre: A jövő kulcsa: fejleszteni, beruházni, innovatívnak lenni! – interjú György Achilles vállalati pénzügyi tanácsadóval
