Nem érdemes túl komolyan venni a Medárd-napi jóslatotokat

Nem érdemes túl komolyan venni a Medárd-napi jóslatotokat olvasható a bdpst24.hu weboldalán.

Az elmúlt 100 év időjárási adatai nem igazolják a legismertebb népi…

A teljes cikk itt olvasható:
Nem érdemes túl komolyan venni a Medárd-napi jóslatotokat

Ahogy a bdpst24.hu beszámolt ma róla:

Az elmúlt 100 év időjárási adatai nem igazolják a legismertebb népi megfigyelést – ez derül ki a Starschema Kft. munkatársai által végzett elemzés eredményéből. A legnagyobb magyar big data cég adattudósai arra a következtetésre jutottak, hogyha Medárd napján esik, az nem befolyásolja szignifikánsan az esős napok átlagos számát az azt követő időszakban.

A hiedelem szerint, ha június 8-án, vagyis Medárd napján esik, akkor utána 40 napig esni fog, míg ellenkező esetben 40 napos szárazság várható. Mivel a rendelkezésre álló meteorológiai adatok alapján arra még nem volt példa, hogy 40 napon keresztül essen, az állítás kevésbé szigorú változata úgy szól, hogy egy esős Medárd napot egyértelműen csapadékosabb időjárás követ.

A népi megfigyeléshez vezető egyik tényező egy markáns meteorológiai jelenség, a nyári monszun, amely Dél- és Délkelet-Ázsia mellett enyhébb változatban Európában, így hazánkban is gyakran előfordul. A kontinens belső területei június kezdetére felmelegednek, a felfelé áramló meleg levegő helyébe pedig az Atlanti-óceán irányából páradús légtömegek érkeznek, amelyek nyár elején esős időjárást okoznak. Elsősorban ez a folyamat a magyarázat arra, hogy a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon. Kézenfekvő összefüggés, hogyha június elején esős időszak köszönt be, akkor megnő az esélye annak, hogy június 8-án is esik. Vagy a hónap bármely más napján.

Röviden így lehet összefoglalni annak az elemzőmunkának az eredményét, amelyet a Starschema munkatársai végeztek. A legnagyobb magyar big data cég adattudósai 100 évre visszamenőleg több magyar nagyváros esetében is megvizsgálták az OMSZ Meteorológiai Adattárában szabadon elérhető időjárási adatokat. Általános következtetésük az, hogy egy csapadékos június 8-át nem követ szignifikánsan több esőnap, mint egy szárazat.

Budapesten például 1922 és 2021 között összesen 35 alkalommal fordult elő, hogy Medárd-napján esett. Ezekben az esetekben a 40 napos időszakon belül regisztrált esőnapok átlagos száma 14, míg a száraz június 8-át követő esőnapoké is megközelítőleg ennyi, 13. 

De nem csak ez az egy szempont, ami alapján megkérdőjelezhető a Medárd-napi jóslatok pontossága. A budapesti adatsort vizsgálva kiderül, hogy az elmúlt 100 évben 14 alkalommal fordult elő, hogy egy száraz június 8-át követően – a hiedelemre alapozott várakozásokkal szemben – kiugróan nagy mennyiségű csapadék esett. 1926. június 8-át ebből a szempontból külön is érdemes kiemelni, hiszen 100 év alatt ezután számlálták meg a legtöbb esős napot, összesen 24-et (192,6 mm csapadékkal).

Ellenkező előjellel is jó néhány példát találunk: 1922 és 2021 között 6 olyan esős Medárd-napot regisztráltak a fővárosban, amit messze átlag alatti csapadékot hozó, aszályos időszak követett. Legutóbb 2011-ben, amikor egy esős június 8-a után 40 nap alatt mindössze 17 mm csapadék esett.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadnak Medárd-napi telitalálatok is. A fővárosnál maradva ezek közül az esős 1999. június 8-a emelkedik ki, amelyet követően 40 nap alatt összesen 277 mm csapadék esett (17 esős napon). Egy másik oldali példa a csontszáraz 1976. június 8-a, amely után 40 nap alatt mindössze 11 mm csapadékot regisztráltak.

A Starschema Kft. témához kapcsolódó, látványos adatvizualizációja ezen az oldalon tekinthető meg>>.

Tovább az eredeti cikkre: Nem érdemes túl komolyan venni a Medárd-napi jóslatotokat

Vélemény, hozzászólás?