Így küzdhetnénk hatékonyabban az álhírek ellen

Így küzdhetnénk hatékonyabban az álhírek ellen olvasható a mmonline.hu weboldalán.

A jogszabályok és a technológiai óriáscégek önszabályozó magatartása mellett a felhasználók…

A teljes cikk itt olvasható:
Így küzdhetnénk hatékonyabban az álhírek ellen

Ahogy a mmonline.hu beszámolt ma róla:

A jogszabályok és a technológiai óriáscégek önszabályozó magatartása mellett a felhasználók tudatosabb tartalomfogyasztásra ösztönzése is fontos lenne az álhírek elleni küzdelemben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a félretájékoztatással szemben a fogyasztói tudatosság növelését elsődleges céljának tekinti.

Bill Gates szétosztja vagyonát az erről szóló hírt továbbküldők/megosztók között. Emberevő óriáspókok üldözik a katonákat Irakban. Aki elég régóta használ internetet, valószínűleg találkozott már az ezekről szóló lánclevelekkel, közösségimédia-posztokkal. Az álhírek műfaja azóta már szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra.

Mint a legtöbb álhír, a fenti két példa is magán hordja a fake news öt ismertetőjegyét, vagyis közismert személyből vagy eseményből indul ki, közérdeklődésre tart számot, erős érzelmeket generál, szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólal meg és látszólag tudományos tekintélyekre hivatkozik.

Ha mindez együtt van, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. A fenti mechanizmus a Covid alatt ért el (eddigi) csúcsára. Nem csoda, hiszen minden együtt volt, ami termékeny talajt adhat a dezinformációnak: a járvány közös tapasztalata, az információéhség, a kollektív félelem, ráadásul mindezt bezárkózva, az internetet fürkészve éltük át.

Uniós vizsgálat

Nem véletlen, hogy épp a járványról szóló félretájékoztatás-dömping lett a témája annak az átfogó uniós felmérésnek, amelynek utolsó fejezetét június 1-jén publikálta az Európai Bizottság – írja közleményében az NMHH. A jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezek a cégek: a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok.

A kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez. „A megerősített kódex és az elfogadás előtt álló digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) együtt kiszámíthatóbb, szilárdabb keretet nyújt a káros tartalmak elleni fellépéshez” – nyilatkozta Věra Jourová és Thierry Breton uniós biztos.

Akcióban a techcégek

A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül: a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel.

A jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a Coviddal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre, mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel, mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal, mint a TikTok.

A felhasználóknak is fontos szerepük van

A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználóként is tehetünk az álhírek ellen a tudatos tartalomfogyasztással. Érdemes gyanúval élnünk, ha:

– egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,

– ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,

– ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,

– helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,

– név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,

– források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,

– feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.

Az álhírek ellen minden lehetséges jogi és technológiai eszközt bevethetünk és be is kell vetnünk. A legnagyobb sikert azonban az jelenti, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén. Ehhez pedig csak az szükséges, hogy ne sodródjunk az árral, hanem az igazsághoz ragaszkodva, több forrásból, kritikusan tájékozódjunk – hangsúlyozza közleményében az NMHH.

A fentiek miatt sem lehet a tényellenőrzői szerepet kizárólagosan az online platformoknak, vagy a tényellenőri szerepre önmagukat kijelölő szervezeteknek átengedni. A tudásmonopólium ugyanis soha nem vitt előre, bárki is döntött egy állítás valóságtartalmáról. Az NMHH ezért ösztönzi, hogy átlátható, világos, hatékony eljárásrend kerüljön megalkotásra az interneten közzétett tartalmak moderációjára.